A Herzog-műkincsek ügyében Magyarországnak a német példát kellene követnie Herzog Mór Lipót örökösei szerint, akik egy washingtoni bíróságon perlik vissza a páratlan gyűjtemény értékes darabjait.

A világháborúk alatt elrabolt, elhurcolt vagy letétbe helyezett műkincsek és műtárgyak helyzete nem tisztázott a mai napig, és nem kevés félreértésre adnak okot, bár nem mindenhol: Németország ugyanis már évekkel ezelőtt elvégeztette a "gazdátlan" műtárgyak felmérését, és ezen műkincseket az interneten is közzétette. Az egykori Herzog-gyűjtemény három értékes darabját - köztük egy Georg Pencz festményt - idén februárban szolgáltattak vissza a jogos örökösöknek. Időhúzás és pereskedés helyett gyorsan és akadékoskodás nélkül - írták az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményükben.

A német példával ellentétben a gyűjtő leszármazottainak nincs ennyire egyszerű dolguk a magyar állammal. A család a Michael S. Schuster New York-i ügyvéd által jegyzett közleményben reagált a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) Kultúráért Felelős Államtitkársága által 2010. július 29-én kiadott közleményre a Herzog-perrel kapcsolatban. A NEFMI ebben közli, hogy a magyar állam tudomásul vette a Fővárosi Ítélőtábla 2008. január 10-én meghozott ítéletét, amelyben az elutasította - a neves műgyűjtő, Herzog Mór Lipót unokája - Martha Nierenberg keresetét. Mert az akkor hozott jogerős ítélet szerint a Magyar Állam különböző jogcímeken - jogerős büntetőhatározattal, a magyar-amerikai vagyonjogi megállapodás értelmében, a törvény erejénél fogva, illetve elbirtoklással - tulajdonjogot szerzett 12 képre.

"A Herzog-örökösök ezzel kapcsolatban szükségesnek tartják ismételten és határozottan kijelenteni, hogy sem a korábbi perben foglalt 11 képre - egy vázlatot ugyanis időközben visszaadtak - sem a többi értékes műalkotásra nem szerzett tulajdonjogot a magyar állam. A náci megszállást követően a magyar államhoz került műtárgyak ugyanis letétbe kerültek, és ezeket semmilyen jogcímen nem szerezhette meg 1945 óta a magyar állam. A július végén Washingtonban indult per éppen ennek megállapítását és az elrabolt vagyontárgyak visszaszolgáltatására irányul" - olvasható a közleményben.

Nem kevésbé fontosnak tartják az örökösök, hogy a magyar kormány 12 évvel kötelezettségvállalása után végre jelöljön ki kormánybiztost a jogtalanul "fogva tartott" műtárgyak felderítésére és készítessen regisztert, amely az összes magyar múzeumban fellelhető kétséges eredetű műtárgyat tartalmazza.
A Herzog-örökösök meggyőződése szerint ugyanis "a magát demokratikus európai államnak tartó Magyarország nem engedheti meg magának, hogy hat évtizeddel a II. Világháború után is rablott műkincseket tartson múzeumaiban."

Herzog-Mór Lipót örökösei július végén Washingtonban beperelték a magyar államot és a felügyelete alatt lévő több múzeumot, hogy visszakaphassák a néhai bankár 1944-ben, a nácik által ellopott műgyűjteményének Magyarországon található darabjait. A felperesek nemcsak azt a 40 műtárgyat követelik vissza, amelyet kifejezetten sajátjukként azonosítanak és amelyeknek összértéke szakértők szerint több mint 100 millió dollár, hanem ügyvédjeik azt is kérik a magyar kormánytól, hogy adjon leltárt a birtokában lévő összes Herzog-műkincsről.

Herzog Mór Lipót báró Európa egyik és Magyarország leggazdagabb művészeti magángyűjteményének volt a tulajdonosa: El Greco, Id. Lucas Cranach, Zurbarán, van Dyck, Velázquez, Renoir, Monet és mások alkotásai, továbbá bútorok, faliszőnyegek, szobrok képezték a vagyonát. Volt olyan időszak, amikor az állomány 2500 műkincset számlált, az örökösök pedig szeretnék megint egyben  - vagy nagyjából egyben - tudni a páratlan gyűjteményt.

Forrás: MTI