A művészet, a tudomány és a technológia kapcsolódási pontjait térképezi fel két XX. századi újító alkotó, Kepes György és a cseh Frank J. Malina műveiből péntektől látható kiállítás a fővárosi LuMúban.

A fényjátékosok, Kepes György és Frank J. Malina - a művészet és a tudomány metszéspontján című tárlat létrejöttét komoly kutatás előzte meg. A két kurátor, Czeglédy Nina és Kopeczky Róna mintegy két éve foglalkozik a témával - mondta Bencsik Barnabás, a Lumú igazgatója a sajtótájékoztatón csütörtökön.

A november 21-ig látható kiállítás a mai kortárs művészet technológiai alapú szegmensét határozza meg, hiszen a két alkotó, Kepes György (1906-2001) és a cseh Frank J. Malina (1912-1981) a tudomány és technika világát a művészettel igyekszik összekapcsolni.

A kiállítóteremben a látogatók egy interaktív térkép segítségével felfedezhetik a két művész közös ismerőseit, szerteágazó szakmai kapcsolatrendszerüket, és betekintést nyerhetnek családi fotókba, kordokumentumokba, folyóiratokba és könyvekbe is. A tárlat bemutatja Kepes György fotogramjait és kinetikus műveit, többek között a Lángok kertje (1971) címűt, az Izzó oszlopok (1973) című kinetikus konstrukciót pedig párhuzamba állítja Malina hasonló alkotásaival. 

A kinetikus művészet az ötvenes évek végétől kialakult nemzetközi áramlat, amely az op art illuzionista kinetikus hatását valódi térbeli-fizikai mozgásformákká fejleszti.

A Lumú közönsége Malina kinetikus művei, többek között a Mobil mozaik című világító rendszer, a Virágok, vagy a Pax mellett láthat köteles és rácsos képeket, festményeket és rajzokat, de a tárlat hangsúlyt fektet korai rakétakutatására és a Leonardo folyóiratban megjelent, interdiszciplináris kulturális és művészeti vonatkozású írásaira is. A kurátorok felhívták a figyelmet Moholy-Nagy László és Schöffer Miklós tevékenységének hatására, valamint Malina Kármán Tódorral való kapcsolatára is. 

Kepes György, a Magyarországon született festő, formatervező, művészet-teoretikus és tanár 1930-ban költözött Berlinbe, ahol Moholy-Nagy László műtermében dolgozott, majd követte őt Londonba és az Egyesült Államokba is. Fénnyel kapcsolatos szabadtéri műveiben elsőként alkalmazott neont. Malina 1935-től Kármán Tódor irányítása alatt rakétafejlesztési kutatásokat végzett. Első kiállítása 1955-ben nyílt meg Párizsban, ezt követően dolgozta ki első fénytechnikus-kinetikus rendszerét. 

A kiállításhoz, a Kepeshez és Malinához kapcsolódva pénteken konferenciát is tartanak a Ludwig Múzeumban: az előadók a magyar és a nemzetközi kortárs művészeti szcéna kiemelkedő művészei, művészettörténészei, tudományos szakemberei.

Forrás: MTI