A XX. század egyik leghíresebb előadóművészét, a magyar származású Harry Houdini művészetét és "varázslatait" bemutató kiállítás nyílik pénteken New Yorkban.
A múzeum a korabeli fotók, plakátok, filmrészletek kíséretében előadásainak néhány híres kellékét is felvonultatja: többek között kézi bilincseket, láncokat, kényszerzubbonyt, tejeskannát és utazóládát.
Houdini, akinek nevét Bernard Shaw szerint a legtöbbet emlegetik a világon Jézus és Sherlock Holmes után, 1874-ben született Budapesten, csak akkor még Weisz Eriknek hívták. Rabbi volt az apja, aki családjával kivándorolt az Egyesült Államokba, és Wisconsinban telepedett le még a művész gyermekkorában. Erik tizenkét évesen megszökött otthonról, és beállt egy vándorcirkuszba, de aztán mégis hazatért, hogy segítse szüleit. A fáma szerint lakatossegédként is dolgozott. Kora ifjúságától edzette magát futásban, úszásban és bokszolásban, így nyert kitűnő fizikuma és kitartása később képessé tette emberfeletti teljesítményt igénylő menekülő számainak végrehajtására.
Csak apja 1892-ben bekövetkezett halála után látott neki ismét saját karrierje egyengetéséhez: a francia mágus, Jean-Eugene Robert-Houdin iránti tiszteletből felvette a Houdini nevet, és vándorcirkuszokban lépett fel. Pár évvel később virradt fel a napja, amikor Martin Beck impresszárió felfedezte különleges tehetségét, és lehetővé tette, hogy meghódítsa Amerika, valamint Európa színpadait.
Könyveket is írt, amelyekben felfedte egyik-másik trükkjét, de a New York-i kiállítás nem rántja le a leplet egyetlen színpadi titkáról sem - trükkjei nagy részének valószínűleg különlegesen jó fizikuma volt a kulcsa.
A nagy mágus 1926-ban, Halloweenkor, a szellemek és boszorkányok napján hunyt el egy, a hasára mért ütés okozta későbbi komplikációk miatt, és a queensi zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra. Az életéről 1953-ban forgatott hollywoodi film - Tony Curtis főszereplésével - csupán a nagyobb drámai hatás kedvéért fejeződött be azzal, hogy egy víz alatti menekülő száma okozta halálát.
Houdini hallatlan népszerűségének oka részben abban rejlett - mondta el Brooke Kamin Rapaport, a kiállítás kurátora -, hogy előadásainak korabeli közönsége, amelynek zöme maga is a politikai és vallási szabadságot keresve érkezett Amerikába, azonosulni tudott az emigráns környezetből kiemelkedett művésszel.
A Houdini-kiállítás, amely március 27-én zárja be kapuit New Yorkban, a későbbiekben Los Angelesben, San Franciscóban és a wisconsini Madisonban is bemutatkozik.
Forrás: MTI
