Október 31. előtt már az itthoni kirakatok is tele vannak töklámpással, és egyre több gyerek visz jelmezt az iskolába, óvodába, hogy szellemnek, boszorkánynak öltözzön.
Pedig néhány éve még fogalmunk sem volt róla, mi az a Halloween. Megnéztük, hogy is került hozzánk ez az ünnep!Pogány kezdetek
A Halloween kelta és keresztény eredetű ünnep egyaránt: minden évben október 31-én kerül sor erre a színes, ijesztgetős télköszöntésre. Az eredetül szolgáló kelta Samhain és a keresztény Mindenszentek keveredése vidám összhangot hozott létre, melyet ma már nem csak az angolszász országokban, de a nyugati kultúra szinte minden területén ünnepelnek.
Éppen a kelta eredet magyarázza, hogy miért az angolszász országokhoz kapcsolódik a hagyomány. A Samhain valójában a szüreti, betakarítási időszak végét köszöntötte, de ehhez társult még egy jelentés: a halottakat is ünnepelték ilyenkor. A fesztivált ősidők óta tartják, és a középkorban sem maradt abba, mostanra pedig beleolvadt a Halloweenbe. Szerencsés összeolvadás ez: egy megszokott, pogány ünnep és egy keresztény hagyomány egyesülése, így spirituális ereje is igen nagy.
Összeolvadás
Ahogy sok katolikus országban, például nálunk is a Szűz Mária-kultusz, úgy olvadt egybe a Halloween esetében a pogány kelta hagyomány a keresztény ünneppel, és éppen ez adja gazdagságát. Ahol eredetileg is jelen volt a Samhain, ott ünneplik most is a legnagyobb átéléssel az ijesztgetés ünnepét. A halottakkal való találkozás és a szellemek annak köszönhetően kerültek elő az ünnep során, hogy az ősi törzsek hittek benne: ilyenkor az élők és a holtak világát elválasztó vonal nagyon vékony lesz, és így a szellemek, jók és rosszak egyaránt, át tudnak kelni rajta. A családok őseit meghívták otthonukba, miközben az ártó szellemeket megpróbálták kívül tartani. Ez a törekvés vezetett a jelmezviselés szokásához is: ha még félelmetesebbnek tűntek, a gonosz lelkeket is el tudták riasztani.
A katolikus egyház persze nem nézte jó szemmel a féktelen mulatozást és a babonák fennmaradását, ezért a IX. században IV. Gergely pápa áthelyezte a Mindenszentek ünnepét a Samhain idejére. Azóta esik egybe az ünnep, és így jött létre a ma ismert Halloween.
Egyházi körökben még nemrégiben is komoly viták folytak arról, hogy a gyerekek lelkületére hogy hatnak a Halloweenkor szokásos ijesztgetős, szellemes, boszorkányos játékok. Mindenki nagy örömére végül az az állásfoglalás született, hogy ezek csak ártatlan játékok, amelyek ráadásul a halálról és a halottakról is sok mindent tanítanak a kicsiknek, ezért kár lenne tiltani őket.
Halloween jelképek
A naphoz számtalan hagyomány tartozik: sokak számára már csak ebben merül ki az ünneplés lényege. Az édességvadászat, a kosztümök, a sütőtökök, a szellemjárás és a horrorfilmek ideje ez: kortól függően mindenki megtalálja a neki való elfoglaltságot!
Töklámpás: a régi kelták egy faragott marharépával szimbolizálták az elhunytak fejét, mint azt a részt, ami a tudást és a lelket is őrzi. Ezt tették az ablakba a rossz szellemek elűzésére. Amikor a bevándorlók Amerikában meghonosították ezt a hagyományt, a marharépát tökkel helyettesítették: ott sokkal nagyobb tökök nőttek, és látványosabb volt belőlük lámpást faragni.
Lámpás Jack: eredeti nevén Jack O’Lantern, a hagyomány szerint egy állandóan részeg férfi volt, aki kicsikarta az ördögből azt az ígéretet, hogy lelke sosem kerül majd a pokolra. Az ördög viszont úgy intézte, hogy a mennyországba se fogadják be. Egy parázsló széndarabot kapott tőle, amit egy kifaragott marharépába tett, és azóta is így keresi nyugvóhelyét.
Import ünnep – sok országban
A Halloween történetéből is jól látszik, hogy bizony a világ sok országában egyáltalán nem őshonos ünnepről van szó: ahogy nálunk sem. Valójában a kiindulóhelyként szolgáló Nagy-Britanniában is kis híján feledésbe ment: csak nemrégiben lett újra népszerű, valószínűleg Amerika exportálta vissza az öreg kontinensre. Ma már nálunk is vannak, akik ünneplik, főleg fiatalok és gyerekközösségek, de igazi jelentősége nincs.
Forrás: ESO.TV
