430 éve, 1580. november 15-én született Marosillyén Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613–1629), megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.
Birtokos köznemesi család sarja, apja Bethlen Farkas, anyja Lázár Druzsina gyergyószárhegyi székely lófő család sarja, öccse Bethlen István, későbbi fejedelem.
Báthory Zsigmond fejedelem udvarában nevelkedett, s 15 éves alig múlt, amikor 1595-ben részt vett a török elleni havasalföldi hadjáratban. Báthory Zsigmond fejedelem seregében harcolt Mihály vajda ellen, majd a Basta rémuralma ellen Székely Mózes körül tömörülő párthoz csatlakozott, s 1602 júliusában a tövisi csata után török területre bujdosott. 1603 júliusában Székely Mózes seregében részt vett a Brassó melletti csatában, s utána újra török földre távozott. Katonai és diplomáciai tehetsége korán kitűnt; a kibontakozást kezdettől fogva a török szövetségében, a Habsburgok ellenében kereste. Érintkezésbe lépett Bocskaival, hogy a Habsburgok elleni felkelés vezéréül megnyerje. 1604 őszén, a szabadságharc megindulása után ő szerezte meg a Porta jóváhagyását Bocskai fejedelemségéhez. 1605 májusában feleségül vette Károlyi Zsuzsannát. 1607-től Báthory Gábor bizalmas tanácsadója és fejedelemségének előkészítője. Amikor azonban a fejedelem a Habsburgokhoz közeledett, 1611-ben ismét török területre menekült. 1613. október 23-án a kolozsvári országgyűlés a szultán támogatásával fejedelemmé választotta.
Erdély fejedelme
Bethlen uralkodásának időszakát a történetírás Erdély aranykorának nevezi. Nem véletlenül, hiszen ebben az érában modern gazdasági módszereket vezettek be, megvalósították a vallási toleranciát, az udvarban művelődési központot hoztak létre és nem utolsósorban megteremtették Erdély viszonylagos függetlenségét a törökkel szemben.
Bethlen fejedelemsége önállóságát biztosította II. Mátyással szemben, de a Porta ellenében is, amelyet 1616-ban Lippa várának átadásával állított maga mellé. Központosított nemzeti államszervezet kiépítésére törekedett.
Az ipar és a kereskedelem előmozdítására merkantilista jellegű gazdaságpolitikát kezdeményezett s országába külföldi iparosokat telepített (morva anabaptisták). Gyulafehérvári udvarát politikai és művelődési központtá fejlesztette, ugyanitt 1622-ben református főiskolát is alapított. Támogatta a magyar diákok külföldi tanulmányait, főleg a polgári fejlődés élén járó Hollandiában és Angliában. Korszerű hadsereget szervezett nagyrészt zsoldosokból, továbbá szabad hajdúkból és székelyekből. Mátyás király óta ez volt az első állandó magyar hadsereg.
Bethlen célja kezdettől fogva a Magyar Királyság egységének helyreállítása volt. A harmincéves háború kitörése alkalmat adott arra, hogy megindítsa a harcot a Habsburgok ellen. 1619-ben, szövetkezve a cseh protestáns rendekkel, elfoglalta a királyi Magyarországot, s csapatai már Bécs alatt voltak, amikor Homonnai György Lengyelországból betörve, hátbatámadta, mire kénytelen volt visszavonulni. A besztercebányai országgyűlés 1620. augusztus 25-én magyar királlyá választotta, a csehek fehérhegyi veresége után azonban kénytelen volt a császárral béketárgyalást kezdeni. 1622. január 6-án a nikolsburgi békében lemondott a királyi címről, ennek fejében viszont megkapta a német-római birodalmi hercegi címet, valamint a hét felső-tiszai vármegyét és Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségeket. Második Habsburg-ellenes hadjáratával, 1624-ben újabb eredményt nem ért el, 1624. május 8-án a bécsi békében lemondott sziléziai birtokairól. Ezután kísérletet tett a bécsi udvarhoz való közeledésre, török elleni szövetséget ajánlott II. Ferdinándnak, ha kezébe adják az ország kormányzását és feleségül kapja a 13 éves Cecília Renáta Habsburg osztrák főhercegnőt (első felesége 1622-ben meghalt). Ajánlatát azonban elutasították.
Miután az ország békés egyesítése ezzel meghiúsult, széles Habsburg-ellenes nemzetközi koalíciót próbált létrehozni a nyugat-európai országok és a kelet-európai népek között. A protestáns hatalmakkal létesített kapcsolatainak megszilárdítására 1626. március 1-jén feleségül vette György Vilmos brandenburgi választófejedelem húgát, Brandenburgi Katalint, és 1626-ban belépett a protestáns hatalmak westminsteri szövetségébe. Ugyanebben az évben Ferdinánd elleni hadjáratában kiszorította Magyarországról Wallenstein seregét, de a külföldi segítség elmaradása miatt meg kellett kötnie a pozsonyi békeszerződést, amely lényegében a korábbi békekötéseket erősítette meg. További terveinek megvalósítását, amelyek svéd és orosz szövetségben a lengyel korona megszerzésére irányultak, 1629. november 15-én bekövetkezett halála akadályozta meg.
Magánélete
Bethlen olyan ember volt, akivel szemben nem lehetett közömbösnek lenni. Vagy tiszta szívből gyűlölte az ember, vagy pedig odaadóan tisztelte. Támogatói elismeréssel szemlélték az ìzlését a szép ruhákkal, a gyönyörű ékszerekkel, a kiváló ételekkel kapcsolatban, míg ellenségei felesleges költekezésekkel, állandó dorbézolással és erkölcstelen szexuális kicsapongásokkal vádolták.
Míg uralkodóként sikert sikerre halmazott, a magánélete kudarcokkal volt teli. Károlyi Zsuzsannával kötött első házasságából ugyan születtek gyermekei, de kiskorukban mind meghaltak. Miután szeretett felesége elhunyt, politikai szempontokat szem előtt tartva újraházasodott. A brandenburgi fejedelem lányát, a svéd király sógórnőjét, Brandenburgi Katalint vette nőül. Bethlen rövid időn belül beleszeretett Katalinba, de az asszony nem viszonozta az öregedő fejedelem érzéseit. Már csak azért sem, mert a korszak „szépfiúja”, Csáky István iránt táplált gyengéd érzelmeket. A Bethlen-Brandenburgi frigy gyermektelen maradt.
Az egyre többet betegeskedő, ősz hajú, hiányos fogsorú fejedelem végrendeletében a könnyelmű, nem éppen uralkodásra termett feleségét jelölte meg utódjaként. Bethlen több kortársának is az volt a véleménye, hogy csak vak szenvedélye késztethette a tehetséges, realista politikust arra, hogy saját unokaöccsét a háttérbe szorítva, éppen a hóbortos asszonyra hagyja féltett Erdélyét.
Még három évig sem tartott a házasság, amikor 1629. november 15-én, 49 éves korában meghalt a fejedelem. Halála után Brandenburgi Katalin vette át Erdély irányítását, de meg sem melegedhetett alatta a fejedelmi trón, csak néhány hétig ült rajta, amikor az erdélyi rendek megszabadultak az idegen szokásokkal teli, feltűnő luxusban élő, szeretőt tartó asszonytól.
Forrás: fidelio.hu
