A Sixtus-kápolna oltárképének, az Utolsó ítéletnek az izmos férfialakjait Michelangelo Buonaroti (1475-1564) férfiprostituáltakról mintázhatta, akiket a homoszexuálisok által látogatott fürdőkben és bordélyokban figyelt meg - állítja egy olasz művészettörténész.
Jól dokumentált tény ugyanis, hogy Michelangelo, akit a történészek közül sokan homoszexuálisnak tartanak, gyakori látogatója volt a Róma macskaköves sikátoraiban rejtőző törökfürdőknek és homoszexuális bordélyoknak.
A fürdők sok helyiségből álltak, ahol a látogatók forró vagy hideg fürdőt vehettek, és masszázsban részesülhettek. Voltak azonban egyéb, eldugott szobácskák is, ahol a testi örömöknek áldozhattak, ahol férfi vagy női prostituáltak álltak a vendégek rendelkezésére.
Az Utolsó ítélet, amelyet 1537 és 1541 között festett meg Michelangelo, Krisztus második eljövetelét ábrázolja. Ekkor Jézus elhozza az apokalipszis napját és ítéletet tart, miután az emberi lelkek a mennyországba emelkednek, vagy a pokolba süllyednek.
"Az egyik elkárhozottat a heréinél fogva rángatják le a pokolba, az üdvözültek ölelkezése, csókváltása pedig egyértelműen homoszexuális jellegű" - vélekedik Elena Lazzarini.
A freskó leleplezésekor a fedetlen férfitestek nyílt ábrázolása felháborodást váltott ki a katolikus egyházban, amely a művészt szemérmetlenséggel vádolta meg.
Biago da Cesena pápai ceremóniamester szerint a freskó inkább egy nyilvános fürdőhöz, vagy tavernához illene, mintsem templomhoz- emlékeztet a The Daily Telegraph című brit lap.
Miután a tridenti (trentói) zsinat a XVI. század közepén elítélte a meztelenséget a vallási művészetben, Daniele da Volterra festőművészt és szobrászt bízták meg azzal, hogy festett drapériákkal fedje be a genitáliákat. A művész elvégezte feladatát, amiért kortársaitól kiérdemelte az Il Braghettone, azaz Nadrágfestő gúnynevet.
Forrás: MTI
