Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Vörösmarty Mihály 210 éve született

Vörösmarty Mihály 210 éve született

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2010. 12. 01.
Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

további bejegyzések a szerzőtől »

210 éve, 1800. december 1-jén született Vörösmarty Mihály költő, drámaíró, a magyar romantika vezéralakja, a Szózat szerzője.

Elszegényedett kisnemesi családból származott. Apja 1817-ben bekövetkezett halála után neki kellett a családról gondoskodnia, ezért házitanítói állást vállalt
Perczel Sándor fiai mellett. Jogi tanulmányait magánúton folytatta, s 1824-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Időközben beleszeretett Perczel Adélba (Etelkába), de a társadalmi különbség miatt szerelmük csak ábránd maradhatott.

A diákkorától verselgető Vörösmarty első nagyobb vállalkozása az 1822-es A hűség diadalma című eposz volt. Az írói hírnevet 1825-ben megjelent, a nemzeti tudatot erősítő honfoglalási eposza, a Zalán futása hozta meg számára.
1826-ban megszűnt nevelői állása, biztos megélhetést csak 1828-ban talált a Tudományos Gyűjtemény szerkesztőjeként. 1830-ban tagjává választotta a Magyar Tudós Társaság (a Tudományos Akadémia), Toldy Ferenccel közösen ő dolgozta ki az első magyar akadémiai helyesírási szabályzatot.

1837-ben Árpád ébredése című darabjával nyitották meg a Pesti Magyar (később Nemzeti) Színházat, ettől az évtől az Athenaeum című lapot is szerkesztette. 1843-ban vette feleségül a nála 26 évvel fiatalabb Csajághy Laurát, a hozzá írott versek közül gondolatiságával és romantikus képalkotásával az Ábránd és A merengőhöz című verse emelkedik ki.

Az 1840-es évek politikai küzdelmeiben Vörösmarty is tevékeny részt vállalt, gondolkodásában Széchenyihez állt közel. Az 1848-as forradalmat Szabad sajtó című versével üdvözölte, tagja lett az első népképviseleti országgyűlésnek, a kormányt elkísérte Debrecenbe, Szegedre és Aradra is. Világos után bujdosott, majd feladta magát, s egy jóindulatú hivatalnok közbenjárására felmentették.

1850-től gazdálkodott, nem sok sikerrel. A beteges, egyre komorabb kedélyállapotú költő gyógyulást keresve Balatonfüredre, majd Pestre utazott, itt is halt meg 1855. november 19-én. Temetése országos gyászünnep és tiltakozás lett az önkényuralom ellen.

Vörösmarty irodalmunknak olyan ritka alakja, aki minden műfajban otthonosan mozgott, írt eposzt, balladát, vígjátékot és tragédiát, ódát és epigrammát, s neki köszönhetjük Shakespeare Lear királyának és Julius Caesarának fordítását.
Pályájának kezdetén a nemzettudat ébresztését szolgálták a Zalánt követő elbeszélő költeményei (Cserhalom, Eger, A rom), a magyar történelem tragikus eseményeit örökítették meg korai drámái (Zsigmond, Salamon király, A bujdosók). Az 1830-as évek a kiteljesedés időszaka, ekkor írta a Csongor és Tünde című színpadi mesejátékát, a magyar romantikus drámairodalom remekét. Hazafias lírájából kiemelkedik a tiszta hazaszeretetre, a múlt vállalására, a jelen és a jövendő felelős alakítására buzdító 1836-ban írt Szózat, amelyet Egressy Béni zenésített meg.

Az 1840-es éveket, az aktív reformkor és a romantika időszakát a Liszt Ferenchez írt óda, a Gondolatok a könyvtárban és Az emberek című gondolatfilozófiai költeményei fémjelzik, drámái közül a Czillei és a Hunyadiak emelkedik ki. A szabadságharc bukásával reményét vesztett és kiábrándult költő legnagyobb alkotása az Előszó, amely kozmikus képekben érzékelteti a forradalomvárás és a tragikus bukás hangulatát, valamint A vén cigány, egyéni világképének rezignált, ám csendes reménnyel telt összegzése.

Vörösmartyt egyszerre foglalkoztatták a nemzeti és az egyetemes emberi létezés problémái. Ez utóbbiban XIX. századi irodalmunkban szinte egyedül áll.
Érdekelték az emberi létezés végső kérdései, egyik fő kérdése: van-e fejlődés a történelemben, vagy pedig az emberiség visszatér a kiindulópontjához.

Forrás: Spiegel

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom Erdély Költészet

Ajánlott bejegyzések:

  • Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes
  • Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi
  • Erdélyi Táncházzenészek Találkozója Borospatakán Erdélyi Táncházzenészek Találkozója Borospatakán

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr857924618

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard