A kincses város lett Erdély „Első városa", amely címet egy országos televízió által megrendezett „Romániának tízes" gála keretén belül ruháztak rá. A megtisztelő megnevezés elnyerését az indokolja, hogy a felmérések szerint Kolozsvár biztosítja a legjobb megélhetést lakóinak, az életszínvonal itt a legmagasabb Erdélyben. A gála péntek este 19 óra körül kezdődött a Lucian Blaga Nemzeti Színházban.
A körülbelül négyórás rendezvény keretén belül az ismert román színész Florin Piersic szavalt az est díjazottjainak tiszteletére. „Az elmúlt évben is elnyertük ezt a címet, és ez sokakat meglepett. Ez Kolozsvár, a város, ahol az emberek jól élnek. Mindig is meg tudtuk becsülni az értékeinket, ezért is állhatunk most itt. Ez a díj az önöké, a kolozsvári lakosoké." – mondta Sorin Apostu polgármester.A megtisztelő megnevezés elnyerését az indokolja, hogy a felmérések szerint Kolozsvár biztosítja a legjobb megélhetést lakóinak, az életszínvonal itt a legmagasabb Erdélyben. A gála péntek este 19 óra körül kezdődött a Lucian Blaga Nemzeti Színházban.
A körülbelül négyórás rendezvény keretén belül az ismert román színész Florin Piersic szavalt az est díjazottjainak tiszteletére. „Az elmúlt évben is elnyertük ezt a címet, és ez sokakat meglepett. Ez Kolozsvár, a város, ahol az emberek jól élnek. Mindig is meg tudtuk becsülni az értékeinket, ezért is állhatunk most itt. Ez a díj az önöké, a kolozsvári lakosoké." – mondta Sorin Apostu polgármester.
A város már az ókorban is lakott település volt, helyén egykor római erődítmény állt, Napoca néven.
A XIII. században, később elmagyarosodott német telepesek érkeztek a környékre, akiket V. István, magyar király hívott ide, hogy a tatárdúlást követően kiürült várost újra benépesítse.
A város a középkorban Erdély kulturális központja lett. Az Erdélyi Fejedelemség idején kapta a "Kincses Kolozsvár" elnevezést, melyet gazdagságának és kulturális szerepének köszönhetett. 1550-ben Heltai Gáspár vezetésével itt indult el a magyar nyelvű könyvnyomtatás, és a városban kezdte meg működését az első magyar kőszínház is 1821-ben.
Az 1500-as években Kolozsvár a reformáció központja volt, de Dávid Ferenc hatására a város lakossága egy időre az unitárius hitre is áttért.
Kolozsvárt régóta Erdély fővárosának tekintik, bár hivatalosan sohasem volt az. Intézményei, gazdagsága, egy időben a politikai élet ide összpontosító cselekvései mégis azzá tették. Ezt a címet az is indokolja, hogy Kolozsvár hosszú ideig Erdély legnépesebb városa volt. Napjainkban, igaz már kisebbségként, Marosvásárhely után itt él a második legnagyobb számú magyar közösség Erdélyben.
Forrás: Dohány utcai Zsinagóga
