Egy Santa Monica-i kórházban, 88 éves korában, tüdőgyulladás szövődményei következtében elhunyt Blake Edwards, az Álom luxuskivitelben (Breakfast at Tiffany's) és a Rózsaszín párduc-filmek rendezője, forgatókönyvírója, producer.
forrás: deadline.com
A távozását megelőző hónapokban Edwards két Broadway-musicalen dolgozott. Az egyik egy Rózsaszín párduc-filmen alapult, a másik, Big Rosemary címmel, eredeti, önálló alkotásnak készült, az alkoholtilalom alatt játszódó cselekménnyel.
Edwards harmadik generációs filmes volt. Nagyapja J. Gordon Edwards a némafilmek korának volt neves rendezője, apja, Jack McEdwards - ez a család valódi neve - pedig ismert hollywoodi segédrendező és gyártásvezető volt. Blake Edwards alkotásaiban olyan, világklasszissá vált filmcsillagok szerepeltek, mint Jack Lemmon, Audrey Hepburn, Tony Curtis, Peter Sellers, Dudley Moore, Lee Remick, vagy Julie Anrews, akivel 42 éven át élt házasságban.
Noha névjegyét több műfajban is letette az asztalra, reputációt alapvetően a vígjátékban vívott ki magának, főleg ha azt keserédes romantikával fűszerezte, mint az Álom luxuskivitelben című filmben, vagy mélabús groteszkkel, mint a Rózsaszín párduc-sorozatban.
Függetlenségre törekvő alkotó volt, aki gyakran került összeütközésbe a producerekkel, akik nem egyszer megütköztek filmjeinek szárnyaló költségvetésén. Edwards 1981-ben vágott vissza nekik, a hollywoodi rendszert kikarikírozó S.O.B. fekete komédiával.
Noha számos filmje vált örökzöld alkotássá, Blake Edwardsot mindössze kétszer jelölték Oscar-díjra. Először 1982-ben a Viktor/Viktória forgatókönyvéért, másodszor pedig 1983-ban, A nőimádó alapsztorijáért. Barátja és állandó alkotótársa, Henry Mancini sokkal szerencsésebb volt: a zeneszerző három alkalommal is átvehette az aranyszobrocskát, mígnem a filmakadémia 2004-ben odaítélte Edwardsnak az életműdíjat. (Hepburn 1961-ben az Álom luxuskivitelben női főszerepéért, Lemmon és Remick pedig 1962-ben a Míg tart a bor és friss a rózsa filmjében nyújtott alakításáért kapott jelölést.)
William Blake Edwards 1922. június 26-án Tulsában született, de hároméves korától kezdve már a hollywoodi díszletek között játszadozott, akkor még csak a maga örömére. A filmmel személyesen színészként kezdett el ismerkedni, de hamar rájött, hogy az alakításhoz nincs túl nagy tehetsége. Forgatókönyveket, majd 1947-től rádiójátékokat kezdett el írni. Rendezői karrierjét 1958-ban kezdte, a Peter Gunn című televíziós detektívsorozattal, amelynek előkészítése során először sodorta össze az élet Mancinivel. Közös pályafutásuk a komponista 1994-ben bekövetkezett haláláig tartott.
Első filmes sikereit az ötvenes évek végén, a The Perfect Furlough (Tökéletes eltáv) és az Operation Pettycoat (Alsószoknya hadművelet) elkészítésével érte el, amelyekben olyan sztárokat vonultatott fel, mint Tony Curtis, Janet Leigh és Cary Grant. 1961-ben az Álom luxuskivitelben bemutatásával bebetonozta pozícióit az amerikai filmiparban és a nézők szívében világszerte.
Első kísérlete a nagyköltségvetésű filmek világában 1965-ben a Verseny a javából volt. A múlt század elején játszódó, világkörüli autóversenyről szóló történet (Tony Curtis, Natalie Wood, Jack Lemmon) azonban nem lett kasszasiker. Edwards és a producerek közötti feszültség 1970-ben, a Lili drágám forgatása után érte el a csúcspontját, mert miközben a film (Julie Andrews és Rock Hudson főszereplésével) borsos költséggel készült Párizsban, a közönség nem tódult be rá a mozikba.
Alkotói tettvágya egy évtizeden át "csak" a Rózsaszín párduc kalandjaiban tudott kiteljesedni, mígnem a 1979-ben a Bombanő (Eredeti címe: 10) - és az akkor még szinte ismeretlen Bo Derek meztelen bájainak - sikere visszarepítette a filmes Parnasszusra. Elismerést vívott ki a Viktor/Viktóriával is, amelyben hitvese egy nőimitátor férfit alakított. Legszemélyesebb hangú filmje, az Ilyen az élet (1986) forgatókönyvét a pszichiáterével írta.
Edwards azután is életben szerette volna tartani a Rózsaszín párduc-sorozatot, hogy a főszereplő, Peter Sellers 1980-ban meghalt. A négy kísérlet közül azonban egyik sem volt túlzottan sikeres, pedig a 2006-ban és a 2009-ben készített remake-ben Steve Martin játszotta Clouseau felügyelő szerepét.
Blake Edwards a film mellett a festészetben és a bronzszobrászatban is kipróbálta magát. Életének két utolsó évében tolószékbe kényszerült, ami hozzájárulhatott tüdőgyulladásának kialakulásához.
Edwards és Andrews 1968-ban kelt egybe. Kettőjüknek addigra már három gyereke volt az előző házasságokból. Közös utóduk nem született, de két vietnami árvát örökbe fogadtak. Az eltávozott rendezőnek összesen hét unokája maradt.
Forrás: MTI
