Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Rasszista irodalmat cenzúráznak Amerikában

Rasszista irodalmat cenzúráznak Amerikában

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 01. 05.
Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

további bejegyzések a szerzőtől »

Mark Twain klasszikusa, a Huckleberry Finn hamarosan cenzúrázott verzióban jelenik meg az Egyesült Államokban.

A rasszistának minősülő "nigger" szót rabszolgára (slave) cserélik, és más, kisebb változtatásokat is eszközölnek.
A sok tudósításban csak n-szónak nevezett, vagy le sem írt kifejezés a Huckleberry Finn-ben 219-szer, a Tom Sawyer kalandjai című regényben pedig négyszer fordul elő. A várhatóan februárban megjelenő dupla kiadásban mindannyiszor a rabszolga szó szerepel majd helyette.

"Hatalmas kár, hogy egyetlen szó akadályt képezhet egy csodálatos olvasmányélmény és számos olvasó között" - fogalmazott Alan Gribben, a Montgomery-i Auburn Egyetem angolprofesszora, az új kiadás ötletgazdája és szerkesztője.

A cenzúrázást természetesen sok bírálat éri. Egyesek Twain egy 1888-as levelére hivatkoznak, amelyben az író kifejti, hogy a helyes és a majdnem helyes szó között akkora a különbség, mint a szentjánosbogár és a villámlás (angolul lightning bug és lightning) között. Gribben érvelése szerint ugyanakkor a sértő szó miatt fennáll a veszély, hogy a regények azoknak az irodalmi klasszikusoknak a listájára kerülnek, amelyeket Twain humorosan úgy jellemzett: azok a könyvek, "amelyeket az emberek dicsérnek és nem olvasnak".

A Twain-szakértő Gribben elmondása szerint gyalázkodó e-mailek özönét kapta az elmúlt időszakban, ezzel azzal vádolják, hogy megszentségteleníti az irodalmi műveket. Nézete szerint ez önmagában bizonyítja, hogy az emberek kényelmetlenül érzik magukat a szó miatt. "Nem egy levélben említik a kifejezést. Valósággal táncolnak körülötte" - jegyezte meg.

A XIX. századi amerikai író egy másik szakértője, Stephen Railton, a Virginiai Egyetem professzora szerint Gribben tiszteletreméltó tudós, de az új szövegverzió "szörnyű ötlet". Railton szerint a regény nyelvezete Amerika múltját tükrözi, a cenzúrázott változat így nem hű ahhoz a korhoz, amelyben Twain írt. A kutató szerkesztésében egy változatlan szövegű verzió jelenik meg idén, amely külön magyarázó összefüggésekkel segíti, hogy az iskolai feldolgozás során körüljárhassák a rasszizmus és a rabszolgatartás kérdéseit. "Ha nem tudjuk ezt megtenni a tanteremben, akkor sehol sem tudjuk" - hangsúlyozta a tudós.

Mint a 69 éves Alan Gribben kifejtette, élete nagy részében maga is ellenezte volna a szöveg megváltoztatását, egy ideje azonban elkezdte a rabszolga szót használni a nyilvános felolvasásokon, és azt találta, hogy a közönség így elfogadóbb volt. Elmondása szerint később középiskolai tanárok panaszkodtak neki arról, hogy már nem tudják olvasmányként kijelölni a két regényt, és győzte meg végleg a módosított verzió szükségességéről. "Szeretnék választási lehetőséget biztosítani a tanároknak és mindenki másnak, aki kényelmetlenül érzi magát a 219-szer előforduló szó miatt" - hangsúlyozta.

Gribben a nigger szó száműzése mellett más, kisebb változtatásokat is tett a regényekben, így például a Tom Sawyer kalandjai gonosztevőjét "Injun Joe"-ról "Indian Joe"-ra nevezte át.

Az 1885-ben publikált Huckleberry Finn a negyedik leginkább betiltott könyvnek számít az amerikai iskolákban Herbert N. Foerstal Banned in the U.S.A. (Betiltva az Egyesült Államokban) című munkája alapján.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Amerika Irodalom Szépirodalom Mark Twain Világirodalom

Ajánlott bejegyzések:

  • Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi
  • Átadták az Artisjus-díjakat – Geszti Pétert alkotói életműdíjjal tüntették ki Átadták az Artisjus-díjakat – Geszti Pétert alkotói életműdíjjal tüntették ki
  • Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr477886320

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard