1568 január 6.-án Tordán megkezdődik az az erdélyi országgyűlés János Zsigmond fejedelemsége idején, amelyben a vallási türelmet a világon elsőként meghirdették és törvényben szabályozták.

 Itt mondták ki először a világon a reformáció után a vallás és lelkiismereti szabadságot az unitáriusok, reformátusok, lutheránusok, katolikusok számára. (Körösfői Kriesch Aladár: Torda-i országgyűlés című világhírű festménye a tordai múzeum épületében az emeleti falra ma is ki van kitéve.)

Erdélyben az 1568-as tordai országgyűlés Európában elsőként hirdetett vallásszabadságot: Minden helyökön az prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és az község, ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszerítse [...], de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő nékie tetszik. Ezért penig senki az szuperintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa; ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől [...], mert a hit Istennek ajándéka... (Hozzá kell tennünk, hogy ez a szabadság csak négy keresztény vallásra: a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius vallásra vonatkozott.)


A XVI. században megtartott erdélyi országgyűlések szívesen foglalkoztak az egyházak helyzetével. A rendek tudomásul vették, hogy az addig egyeduralkodó katolikus egyház mellett megjelent a lutheranizmus (1557) és vannak követői a svájci hitvallásnak is (reformátusok 1564). Már az 1557 nyári tordai országgyűlés arra az állapotra helyezkedett, hogy "Mindenki olyan hitben éljen, amilyenben akar," ha ezt a más vallásúak háborgatása nélkül teszi.

Ezt a gondolatot az 1560-as évek diétái továbbvitték, mígnem az 1568-as januári országgyűlés eljutott mindennemű proletár vallás beleértve az antitrinitáriusokat is védelméig. Kimondta, hogy a prédikátorok saját lelkiismeretük szerint tanítsák a népet, mindenki olyan prédikátort fogadhat magának, amilyent óhajt.

S miért éppen Erdélyben mondották ki először a reformáció után a vallás és a lelkiismeret szabadságát? Azért mert, Nyugat Európában a reformáció tájegységekben valósult meg: például Anglia-anglikán, Szászország-lutheránus, svájci városok-reformátusok lettek. Erdélyben olyan rövid idő alatt zajlott le, hogy ugyanazon városban, faluban egyesek megmaradtak katolikusoknak, mások lutheránusoknak, ismét mások reformátusoknak, és voltak olyanok is akik az unitárius vallást választották.

Dávid Ferenc, az unitárius vallás megalapítója is jelen volt a vallásszabadság kikiáltásakor. Torda volt az unitáriusok zsinatainak székhelye és ugyanitt 1578-ban a piaci nagytemplomban Dávid Ferenc püspökké volt választva.

1568 május 1-én megszavazták a török adót, és a kolozsvári meg a szász lakosság közt felmerült egyenlőtlenségeket próbálták elintézni, de sikertelenül. A következő évben János Zsigmond fejedelem, aki nagyon sokat időzött kedvenc unitárius városában, Tordán, bejelenti nősülési szándékát. 1576 május 21-én tartotta meg utolsó országgyűlését Tordán, mivel igen fiatalon meghalt. Az új fejedelem Báthory Kristóf lett. 1577 október 27-én az unitáriusok zsinattartási jogot szavaztak meg amit csak Tordán és Kolozsvárott tartottak be. Az 1579-i országgyűlésen Dávid Ferencet az országgyűlés börtönrabságra ítéli. Déva várába záratják, ahol meghal.

Trónfoglalása után, Báthory Zsigmond gyakran volt Tordán. Az 1594 május 12-i országgyűlésen kimondja a törökök melletti állásfoglalást. A török hadsereg feldúlja az országot, de Tordán nem okozott nagy károkat. Báthory Zsigmond miután rövid ideig távozott a trónról, visszatér és Tordán esküt tesz az alkotmány fenntartásáért, a fejedelemválasztás jogainak épségben tartásáért és a jezsuiták eltávolításáért, akiket az előző király hozott be az országba. De mivel a törökök újra támadni akartak, és nem tudta, hogy mit tegyen lemond a trónról és ő maga hívja meg az előző királyt, Báthory Endrét Erdély fejedelmi székére. Mivel a jezsuita papok Endrével jöttek vissza az országba, ezek közbeléptek a békekötésben és a megegyezés sikertelen volt. Rudolf készült Erdély megtámadására, míg Basta, kassai parancsnok szintén készült Erdély ellen. A fejedelem Nagyenyed mellett elveszti a csatát és meghal.

A csatában Torda és egész Aranyosszék fiai részt vettek. Basta hajdúi ostromolni kezdik a tordai kastélyt de mindez előtt halomra gyilkoltak 300 embert a nagytemplomban. A város segítségére Csáki István, gerendi tábornok 25 zászlóaljjal siet, de már csak a nők és a zsákmány elvitelét tudta megakadályozni. Báthory legyőzi Bastat, de őt legyőzik a jezsuiták, ezt a harcot kihasználva Basta, utoljára leveri Báthory csapatát. Basta uralma alatt Tordát 60 ezer forintig sarcolta meg és a protestánsok templomait a jezsuitáknak adta. A történelem azt is megőrizte, hogy Basta egy más alkalommal, mikor mérges volt a tordaiakra, mert a portyázó csapatait a város polgárai megszalasztották, felégette a várost.

E borzalmas idő sebeit - bárhogyan segítik a következő nemzeti fejedelmek- soha nem tudta kiheverni a város. Országos szerepét Kolozsvár, Marosvásárhely és Gyulafehérvár veszi át.

Forrás: Lakáskultúra