Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Hihetetlen leletre bukkantak a régészek elveszett paradicsomában

Hihetetlen leletre bukkantak a régészek elveszett paradicsomában

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 01. 09.
Zene, ami összeköt - országjárásra indul a Concerto Budapest
2025-07-11 18:00:00

A klasszikus zene erejével szeretné közelebb hozni az embereket egymáshoz és a kultúrához a Concerto Budapest

Tánc, zene, mesterségek: a Hagyományok Háza beköltözik a nyári fesztiválokra
2025-07-11 11:07:40

Legyen szó kézműves foglalkozásról, táncházról, népzenei koncertről vagy mesemondásról, a Hagyományok

Teljes a B My Lake 2025 programja: 70+ DJ, divatshow és díjnyertes filmek a Velencei-tónál
2025-07-10 10:23:28

A 2025-ös B My Lake fesztivál minden eddiginél színesebb programkínálattal tér vissza július 24. és 26.

„A zene mindenkié” – Rost Andrea zenei zarándoklata
2025-07-08 12:02:05

Mi történik, amikor egy világhírű operaénekesnő a koncerttermek helyett ott énekel, ahol a zene valóban

további bejegyzések a szerzőtől »

Ötezer évesre tehető civilizáció maradványait fedezték fel a régészek az Irán délkeleti részén fekvő Kermán tartománybeli Bám városánál.

Az ősi település nyomait a Bám melletti építkezési munkálatok során fedezték fel - nyilatkozta a napokban Náder Alidadi-Szoleimanie, a helyszínen kutató régészcsoport vezetője az iráni félhivatalos Mehr hírügynökségnek.

"Sajnálatos módon a helyszín egy része megsérült a feltárás során. A felszínre került leletek azonban azzal bíztatnak, hogy sikerült rátalálnunk Irán egyik legősibb településére, amelynek lakói kapcsolatban lehettek többek között a Dzsiroft civilizációval is" - mondta a szakember.

A régészcsoport számtalan épségben megmaradt agyagedényre, kerámiára és cserépdarabra bukkant, amelyek vizsgálatából kiderült, hogy abban az időben a térségben még nem volt elterjedve a fazekaskorong használata. Az ásatások során felfedezett két temetkezési helyen egy férfi és egy nő sírját is feltárták. Az egyik test magzati pózban, a másik arccal felfelé volt elföldelve, és mindkettő mellett különböző tárgyak hevertek. Többek között egy kagylóhéj, amelyben az akkori női kozmetikumokhoz használt színes festékanyag maradványaira bukkantak - idézte a szakembert Tehran Times internetes kiadása (www.tehrantimes.com).

Az egykori Dzsiroft kultúra nyomait 2002-ben fedezték fel a Kermán tartománybeli Halil folyó mellett, miután kiderült, hogy a helyiek illegális ásatási munkálatokba kezdtek a területen, és felbecsülhetetlen értékű történelmi leleteket vittek el onnan.

A helyszínen az elmúlt nyolc évben öt ásatási szezonban tárták fel az időszámításunk előtti 2200-ban, mintegy négymillió vályogtégla felhasználásával épült Konar Szandal lépcsős templom maradványait.

A "régészek elveszett paradicsomaként" emlegetett területen rengeteg ősi rom és érdekes lelet került már felszínre. Az ásatási munkálatokat vezető Juszuf Madzsidzadeh a művészet bölcsőjének nevezte a helyszínt. Ezt kezdetben egyes tudósok megkérdőjelezték, mivel sem írásos, sem építészeti bizonyítékok nem támasztották alá az elméletet. Ám miután a régészek feliratokra bukkantak a lépcsős templomon, a kételkedő szakemberek is fejet hajtottak a felfedezés jelentősége előtt.

A Konar Szandal-feliratok még az Insusinak-feliratnál is öregebbek. (Insusinak az időszámításunk előtti IV. évezredben, Szúza központtal létrejött elámi civilizáció egyik legfőbb istene.) Vagyis könnyen feltételezhető, hogy a templom feliratai összekötő kapcsot jelentenek a Szúzában az i.e. 2900 körül feltűnt protoelámi írás, és több mint 600 évvel később használt késő elámi írás között.

Számos iráni és külföldi szakember szerint a feltárt leletek arról árulkodnak, hogy a Jiroft civilizáció valószínűleg ugyanolyan hatalmas volt, mint az ókori sumér és mezopotámiai kultúra. Madzsidzadeh elmélete szerint Dzsiroft nem más, mint az ókori Aratta városa, amelyet virágzó civilizációként festenek le a sumér agyagfeliratok.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Közel-Kelet Régészet Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját
  • Világviszonylatban is jelentős régészeti feltárás zajlik Magyarországon Világviszonylatban is jelentős régészeti feltárás zajlik Magyarországon
  • Jézus gyermekkoráról szóló szövegre bukkantak Jézus gyermekkoráról szóló szövegre bukkantak
  • Újabb káprázatos falfestményeket találtak Pombejiben Újabb káprázatos falfestményeket találtak Pombejiben
  • Különleges falképekre bukkantak a veszprémi várnegyed felújításakor Különleges falképekre bukkantak a veszprémi várnegyed felújításakor

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr197886600

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard