Holnap este kezdi 2010-2011-es évada második felének koncertsorozatát a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia.
A több évtizedes hagyomány szerint az első négy hangverseny rendkívüli újévi, majd szilveszterutói koncert lesz, ismert és „könnyedebb” művekkel, azok részleteivel a repertoáron, vokálszimfonikus, illetve szimfonikus hangversenyek keretében.A holnapi koncert az első a sorban, a Kultúrpalota nagytermében este héttől a Spanyolországból érkező Luis Cobos vezényli a filharmónia zenekarát. A vokálszimfonikus hangversenyen fellép a vegyes kar is (karvezető Vasile Cazan, asszisztense Sikó Szidónia), a koncerten számos szerző alkotását hallhatja a közönség – műsoron ifj. Johann Strauss Denevérének és Cigánybárójának nyitánya, illetve Perpetuum mobile polkája, Johann Strauss Kék Duna keringője, valamint: Offenbach – Orfeusz az alvilágban (nyitány), Donizetti – D'inmenso jubilo (Lammermoori Lucia), Gounod – Glorie immortelle (Faust), Ruperto Chapi – El tambor de granaderos (zenekari előjáték), Luis Cobos – Sol y sombra (Pasodobles), F. von Suppé – Könnyűlovasság (nyitány), valamint Luis Cobos – Carmen Passion. A koncertre a 11-es számú bérlet érvényes, a hangversenyt másnap, pénteken este 7 órától megismétlik.
Az első rendkívüli szimfonikus, szilveszterutói hangversenyre következő csütörtökön, január 13-án kerül sor, ugyancsak a Kultúrpalota nagytermében. A filharmónia zenekarát e hangversenyen Shinya Ozaki (Japán) vezényli, közreműködik három vendégművész: Adela Zaharia szoprán, Ovidiu Daniel tenor és Fülöp Márton basszus.
A műsor Suppé Könnyűlovasság-nyitányával kezdődik, de az ismétlésnek ezzel vége szakad, a közönség ifj. Johann Strauss Sängerlust-polkáját, Johann Strauss Kínai galoppját, Iosif Ivanovici A Duna hullámain című művét hallhatja, további művek a repertoáron: ifj. Johann Strauss – Tik-tak polka, Johann Strauss – Perzsa induló, ifj. Johann Strauss – Császárkeringő, illetve részletek Verdi Rigoletto című operájából: többek közt annak nyitánya, a mantuai herceg áriája, a Rigoletto–Hilda duett, a herceg–Hilda duett, Gildei románca, Rigoletto áriája, a Rigoletto–Gilda duett, avagy a herceg áriája. A 12-es bérletérvényességű koncertet a hagyomány szerint megismétlik, a második hangversenyre január 14-én kerül sor, ugyancsak este 7 órától.
Ami a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia januári műsorát illeti, a négy rendkívüli hangversenyt e hónap 20-án szimfonikus koncert követi Florin Croitoru hegedűművész közreműködésével, majd a 21-i leckekoncertek után, 27-én vokálszimfonikus hangversennyel zárja új évi, első havi koncertsorozatát a zenekar.
A művelt zenei tevékenység intézményesülésére a XIX. század végén, a XX. század elején kerül sor Marosvásárhelyen. 1874-től létezik itt egy zenekedvelő egyesület és kórus. Létesül egy amatőr zenekar, amelyet Végler Gyula vezényel, majd kamarazenekarok, kvartettek és kvintettek. Időszakosan szimfonikus és kórushangversenyeket szerveznek mind marosvásárhelyi, mind más városokból vagy külföldről hívott művészekkel.
1908-ban zeneiskolát alapítanak, amelynek igazgatója Albert Metz karnagy és zeneszerző. A hivatalos megnyitóra Bernády György polgármester első megbízatásának idején került sor, aki messzemenően vallja a kultúra szerepét a közösség életében, és minden ilyen irányú törekvést támogat. Az iskola néhány éven át rendeltetésének meg nem felelő épületben működött, majd 1913-ban a Marosvásárhelyen újonnan épült Kultúrpalotába költözik. Az épület tervrajza nagy koncerttermet rögzített, a Rieger gyár által gyártott orgonával. Albert Metz hivatásos szimfonikus zenekar alapjait teszi le, amelynek tagjai a zeneiskola tanárai. A helyi zenei kultúra gazdagításában jelentős szerepet játszott, hogy nagy európai zenei klasszisokat hívott meg, mint: Pablo Casals, Bartók Béla, Joseph Sziget, stb. 1922-től a Marosvásárhelyi Zeneiskola felsőfokú oktatási intézménnyé válik, neve: Városi Konzervatórium.
1925-ben Metz Albert halála után a Városi Konzervatórium vezetését Maximilian Costin veszi át, Párizsban és Berlinben tanult hegedűművész, a bukaresti Konzervatórium professzora, a temesvári Konzervatórium igazgatója. A Konzervatórium tantestülete olyan kivételes személyiségekkel egészül ki, mint: Zeno Vancea, Elsa Goering, Ioan Petrescu, George Ionescu, Olga Vancea-Costin stb. Akik Marosvásárhelyen végezték zenei tanulmányaikat: Constantin Silvestri, Aca de Barbu, Alexandru Demetriad, Maris Samson, nemzeti, sőt nemzetközi hírnevű zenészek.
George Enescu szoros kapcsolata Marosvásárhellyel bizonyíték a város igen aktív és dinamikus zenei életére. A két világháború közötti időszakban hét alkalommal koncertezett az itteni közönségnek. A marosvásárhelyi Zeneakadémiához különösen ragaszkodott, kijelentvén, hogy: „jellegét tekintve egyedi az országban”. 1939-ben ítélik oda számára a város tiszteletbeli polgára címet és évente szerveznek a Konzervatórium végzőseinek Enescu nevét viselő előadói versenyt.
A II. világháború után, az 1948-as tanügyi reform bevezetésével a marosvásárhelyi zenei hagyomány és oktatás újraszerveződik. 1949-ben a Konzervatórium megszűnik létezni, helyét átveszi a Művészeti Líceum zenei tagozata. Az intézmény első igazgatója a komponista és hegedűművész Kozma Géza volt.
1950-ben a zenekar az Állami Filharmónia státust mondhatja magáénak és 40 zenészt számlál, s e létszám megduplázódik 1958-ra. 1967-ben Kamarazenekar létesül, majd ezt 1970-ben a Vegyeskórus egészíti ki, így tehát az előadói repertoár gazdagításának lehetősége igencsak megnövekszik. A személyiségek, akik a marosvásárhelyi Filharmónia fejlődését meghatározták Remus Georgescu és Szalmán Lóránd karnagyok voltak, valamint Csíky Boldizsár zeneszerző, zenei titkárként.
A Filharmónia hetente szervez szimfonikus hangversenyeket, kamarakoncerteket, vokál-szimfonikus- és nevelő hangversenyeket. Tevékenysége kiegészül három évente megszervezett fesztivállal: Marosvásárhelyi Zenei Napok, Constantin Silvestri Nemzetközi Fesztivál és a Musica Sacra.A zenekar állandó karmestere a japán származású Shinya Ozaki, míg a kórus karnagya Vasile Cazan, aki a Filharmónia igazgatója is.
Forrás: www.dohany150.hu
