Bölcs döntést hozott a Time, amikor Mark Zuckerberget választotta 2010 emberének.

Ám tavaly decemberben talán a Facebookot kitaláló és abból meggazdagodó huszonéves és az amerikai magazin szerkesztői sem sejtették, mekkora befolyása is lehet a ma már több mint félmilliárd tagot számláló közösségi portálnak.

Hiszen minek is tűnt eddig? Elveszett kiskutyák és rokonok, formálódó vagy éppen kimúló kapcsolatok egyre szövevényesebb hálójának, kis színes hírek alapjának, jövedelmező hirdetési felületnek.

Az elmúlt hét azonban megmutatta: a Facebook felkelésekké érő megmozdulások motorja lehet. Tunéziában, Egyiptomban, majd Szudánban is a közösségi portálon szerveződnek mozgalmak, személyes ismeretségek, hagyományos kapcsolati háló nélkül, mégis viharos sebességgel. Nem volt véletlen a kairói vezetés lépése, amellyel először a Facebook és a Twitter közösségi oldalt, majd nemes egyszerűséggel a teljes internetet blokkolta egész Egyiptomban.

Több mint valószínű, hogy a Tunéziából induló forradalmi hév a Facebook nélkül is terjedt volna – forradalmak az internet előtt is voltak. Azt azonban kár lenne eltagadni az internet és a közösségi portálok kitalálóitól, hogy kineveltek egy olyan nemzedéket, amely minden korábbinál hatékonyabb és gyorsabb eszközt fedezett fel arra, miként találjanak egymásra a hasonlóan gondolkodók. Anélkül, hogy kiderült volna, pontosan hogyan is gondolkoznak az internetes forradalmárok.

Forrás: Világgazdaság