Hatszáz év hangszercsodáit mutatja be Mandel Róbert koncertsorozata a Művészetek Palotájában. Vasárnap délután és este a különleges instrumentumokban kiemelkedően gazdag barokk kor a téma.

"Képzett muzsikusok, historikus előadók sem tudnak eleget ezekről a hangszerekről - véli a koncert műsorvezetője és egyik előadója, Mandel Róbert. - Legfeljebb vonósokban, barokk fuvolában gondolkodnak, a natúr kürt is ritkaságnak számít. Megesett, hogy barokk oboást és fagottost is külföldről kellett hívnom. Igaz, magyar zenészeket, de határon kívül dolgozókat."

A sorozat minden eddigi részében (középkor, reneszánsz) és majd a záró, klasszikus periódusról szólóban (május 29.) is megszólalnak meglepő hangszerek. "Ahogy haladunk a zenetörténetben, annál izgalmasabb instrumentumokat tudunk bemutatni" - ígéri Mandel Róbert.

A vasárnapi két koncerten nem hegedű- és csembalóversenyek hangzanak el, hanem a barokk cimbalomé, a dudáé, a tekerőlanté, a lantcsembalóé a főszerep. Felcsendülnek például a XVIII. századot végigélő, 87 esztendősen elhunyt, és jelentős, a korabeli hangszeres játékmódokról sokat eláruló traktátusokat hátrahagyó Michel Corrette művei, amelyekből Mandel Róbert is lemezre vett néhányat Ensemble Le Berger Fortuné nevű együttesével.

Utóbbinak tagja a barokk duda nemzetközi hírű specialistája, Jean-Christophe Maillard. Fellép a hazai régizene-játszás úttörőjeként ismert együttes, a Savaria Barokk Zenekar Németh Pál vezetésével. Megszólaltatják a lantból és csembalóból összeépített hibridhangszert, a lantcsembalót. Bach c-moll prelúdiumát Kovács Margit játssza el.

A tengeri trombita (tromba marina) nemzetközi hírű művelője, Thilo Hirsch vonós is a műsor vendége lesz Németországból. Nem elírás, ugyanis egy hatalmas, egyhúrú, hegedűszerű hangszerről van szó. Apácahegedű néven is ismert volt, mivel a legenda szerint apácák húzták rajta a vonót a kolostorokban, a trombitát helyettesítendő.

Mandel Róbert azt mondja, hogy a név mindkét tagja butaság, és valószínűleg elírás vagy félre fordítás, amire sajnos a zenetörténetben elég sok példa akad. Hiszen a hangszer nem tromba, mert vonós, és a tengerhez semmi köze. Valószínűleg mariana lehetett, a Mária-kultuszhoz kapcsolódva. Egy osztrák terminológia utal erre, a szerepe pedig azzal függhetett össze, hogy a középkori apácazárdákban nem használhattak fúvós hangszereket, mert az elcsúfította az arcokat, illetve obszcén képzeteket kelthetett, ami persze a tiltás elrendelőinek piszkos fantáziájára vall - jegyzi meg Mandel.


Forrás: MTI