Óriási sikert aratott párizsi vendégszereplésén a Harmonia Caelestis című német nyelvű zenés színházi előadás, amelyet Esterházy Péter azonos című regénye alapján Márton Dávid eredetileg a bécsi Burgtheaterben állított színpadra.
A Harmonia Caelestist 2009 novemberében mutatta be a bécsi Burgtheater a Berlinben élő magyar rendező zenei parafrázisában. Három hangszeres – köztük Paul Brody, magyar származású amerikai trombitaművész –, három énekes és három prózai színész szerepel a színpadon, akik az előadáson végighúzódó zenében mintegy harminc oldalnyi szöveget is eljátszanak az ezer oldalas eredeti műből.
Az eladás megőrizte a regény töredékes jellegét, de a színházi mozaikban egyszerre vannak jelen a színpadon a különböző korok és színterek – irodaként, dolgozószobaként vagy mosodaként szolgáló üvegfalú helyiségektől egy elegáns szobabelsőn vagy egy "budin" át, a kitelepítést megidéző emeletes ágyakig –, valamint a zenei formák Haydntól Bartókig, a barokk zenétől a sanzonon át a dzsesszig, és felcsendülnek Esterházy Pál Harmonia Caelestisének akkordjai is. A zeneszámok és maguk a hangszerek ironikusan épülnek be a jelenetekbe, elválaszthatatlanná válva a szövegrészektől.
"Régóta nem találkozhattunk formájában és mondanivalójában ennyire egyedi rendezővel – írta a fiatal rendezőről a Télérama című francia kulturális hetilap. – Régóta nem láthattunk olyan előadást, ahol a zene, a szöveg és a kép ekkora energiával hat egymásra, ahol a hagyományos jelentés és a pszichológiai értelmezések is másképpen működnek, mint megszoktuk. Kiszámíthatatlan, hogy a néző mit és hogyan fogad be ... Miért nem láthattuk eddig a 35 éves Márton Dávidot, aki Frank Castorf és Christophe Marthaler asszisztense volt korábban? A budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián tanult magyar zongorista 1996 óta Berlinben él, ahol zenei színházi rendezőként dolgozik ... Most pedig egy egész kontinens fedezi fel őt magának."
Fabienne Pascaud tekintélyes kritikus szerint Márton Dávid nem akar mindenáron modern lenni. "Ennek a fanatikus zeneimádónak elsősorban az számít, hogy egy műnek minden lehetséges szintjét szétbontsa, hogy aztán a nézővel megoszthassa annak végtelen nyelvezetét – írja Pascaud –, a Harmonia Caelestisben példádul a sok mindent átélt arisztokrata Esterházy-család rejtelmeihez a család évszázadokon átnyúló zenei ízlése mutatja az utat."
A párizsi premier után Márton Dávid elmondta az MTI-nek, hogy elsősorban nem magát a regényt, hanem annak szellemiségét akarta színpadra vinni, nevezetesen a zenei töredékességet, valamint az identitáskeresés különböző érzelmi és hangulati verzióit. Az adaptációba alapvetően a mű XX. században játszódó szövegei kerültek be, miközben a zenei részletek több évszázadból merítenek. A próbafolyamat során megszűrt szöveg megőrizte a regény gondolati ívét: a történelmi család dicsőítésétől halad a személyes szál felé, az apa haláláig. Ehhez az osztrák-–magyar kultúrkörben jól ismert zeneszerzőket (Mozart, Schubert, Haydn, Verdi), ám azok kevésbé ismert darabjaiból választott a rendező. Az egyetlen szempont az volt, hogy a műveknek legyen "színházi atmoszférájuk" – tette hozzá.
Esterházy Péter rendhagyó családregénye, a Harmonia Caelestis 2000-ben jelent meg, azóta számos nyelvre lefordították, a francia változat 2001-ben a Gallimard kiadó gondozásában került a boltokba.
Márton Dávid a közeljövőben visszatér Párizsba: a berlini Volksbühnében színpadra vitt Woyzeck című rendezése március 28. és április 3. között hatszor lesz látható az MC 93 Bobigny kulturális központban.
Forrás: MTI
