A magyar ember fáradt, elhízott, bajszos, nem beszél nyelveket, élvhajhász és lusta. Tényleg ilyenek vagyunk?

Egy korabeli újságcikk így jellemzi a magyar embert: a háziasszonyok szerint fáradt, szótlan és az otthoni munkában nem vesz rész, az orvosok szerint elhízott, cukorbajos és folyamatosan panaszkodik, a külföldiek szerint bajuszos és nem beszél nyelveket, a püspöki kar szerint már-már kapitalista módon élvhajhász, az újságírók és a dokumentumfilmesek szerint pedig mérhetetlenül lusta…

Ti például tudjátok, hogy a Kádár-korszakban minek örült legjobban a magyar munkás? És mit vártak a munkáslányok az udvarlójuktól? Mit gondoltok, milyen volt akkoriban egy mintagazda? És ki nyerte az 1961-es szántóversenyt? Mire tippeltek, miért ettek akkoriban annyit a magyarok? És miért nem tudtak dolgozni?

A Szabad az Á hatodik, kultúr-antropológiai témákkal foglalkozó évadának nyitófilmjéből egy dokumentumfilmes: Papp Gábor Zsigmond Magyar retro-jából választ kaphattok ezekre a kérdésekre. A film alapját a rendező korábbi filmjeihez hasonlóan (2 Budapest retro és a, Balaton retro) a Kádár-korszak reklám- és híradófilmjei képezik.

Az 52 perces rendezői változat 3 témát jár körül: milyen volt a hatvanas években a magyar munkás, a gazda és a magyar vircsaft. A vetítést követően Novák Péter moderátor beszélget Papp Gábor Zsigmonddal, és Kéri László politológussal.