Van-e külön erdélyi élet, van-e külön erdélyi kultúra? – ezeket a kérdéseket járja körül Ugron Zsolna Úrilányok Erdélyben című regénye – mondotta Orbán Viktorné Lévai Anikó pénteken este a Vártemplom Diakóniai Otthonának Bocskai Termében, a könyv bemutatóján.

A vendégeket a házigazda Fülöp G. Dénesné Suba Ilona üdvözölte. A könyv hangulatába Kilyén Ilka színművésznő vezetett be egy jellemző részlet felolvasásával. Ebből kiderült, hogy a szerző az ábránfalvi Ugron család leszármazottja, aki gyermekként költözött szüleivel Budapestre, úgy volt Erdéllyel, mint a töltött káposztával, amiből évente egyszer kellett enni, de az elég is volt. Később, egy valóban regénybe illő szerelem hatására derült ki, hogy mégsem elég, s a szerző egy Mikes dédunokával házasságot kötve Zabolára költözött, s tévés újságírói állását az anyai, háziasszonyi és panziómenedzseri feladatokra cserélte fel.

Az Úrilányok Erdélyben szerelmes regény, de mégsem elég trendi, mert nagyon visszafogott és mindössze egy csók csattan el benne – mondta a továbbiakban Lévai Anikó, aki a sok ünnepi alkalom, bálok, mulatozások leírása mellett a hétköznapokat hiányolta, s hozzátette, hogy a családi anekdoták megörökítését kedveli a leginkább. A szerzővel Molnár Bánffy Kata beszélgetett, akinek kérdésére Ugron Zsolna elismerte, hogy a történetek többsége valóban beazonosítható, ugyanazokra a jellemekre viszont többen is ráismertek. Elmondta, hogy a könyv budapesti bemutatóján nem izgult annyira, mint a Bocskai Termet zsúfolásig megtöltő marosvásárhelyi közönség előtt. Majd elhangzott, hogy a regényt nem annyira az erdélyi közönségnek szánta a szerző, hisz Erdélyről az erdélyieknek nem kell írni. Van viszont a budapesti közönségnek egy olyan része, aki nem is akar Erdélyről hallani, s a regény előnye az, hogy azokhoz visz el egy kis erdélyi ízt, akik egyébként nem vásárolnának meg egy vaskos példázatokkal teli monográfiát. Ez a könyv olyan embereknek csinál kedvet egy erdélyi utazáshoz, akik nem közvetlenül kerültek kapcsolatba ezzel a világgal – hangsúlyozta Bánffy Kata. Kérdésére a szerző elmondta, hogy a régi családi recepteket feljegyezve szakácskönyvet akart írni, s végül ezek köré írta meg a regényt. A legjobb érzés, hogy hetente kap e-maileket, amelyben vele egykorú fiatalok bevallják, hogy a könyv hatására kedvet kaptak az erdélyi nyaralásra – amit az egyik legjobb dolognak tart. Majd hozzátette, hogy csupán egy lányregényt írt, amelynek a múltat idéző történetei azt bizonyítják, hogy az erdélyi arisztokrácia tagjai hogyan élték át emelt fővel és egyenes gerinccel, de a humort is megőrizve azokat a megpróbáltatásokat, amelyeket rájuk mért a történelem. A könyv legemlékezetesebb alakjai az erdélyi nagyasszonyok, s arról szól, mint azok a regények, amelyeken az ő nemzedékük felnőtt: a kastély mindig leég, és mindig vissza kell építeni – mondta Bánffy Kata. A mai erdélyi úrilány feladatáról érdeklődve pedig a szerzőtől azt a választ kapta, hogy meg kell állnia a helyét ott, ahova teszi az élet, és úgy, hogy traktort vezet vagy bált szervez, mikor mire van a legnagyobb szükség.

A magyarországi sikerlistán vezető könyv bemutatója a Tiberius vonósnégyes játékával ért véget, s bár a közönség tele volt kérdésekkel, ezekre talán a könyv elolvasása során kaphat választ. A jellegzetes erdélyi szerelmi történet szereplőiről bővebben csütörtöki Harmónia összeállításunkban olvashatnak.

Forrás: Mindmegette