Hungrish-bugris. Antipolitika és antisztár.

Olvasom, hogy a hamarosan világnyelvvé váló globish szókincse négy A4-es oldalon elfér, a nyelvtani szabályoknak még ennyi hely sem kell, mivel nyelvtani szabályai nincsenek. A globish nem egy mű- vagy kevert nyelv, hanem maga a meztelen angol. Olyannyira leegyszerűsítve, hogy például megtalálható benne az én szó, de már a nekem vagy az engem formában nem lelhető fel.
Kiötlői abban reménykednek, hogy az egyszerű nyelv nemcsak elősegíti az alapvető kommunikációt, de hozzájárul ahhoz is, hogy az emberek egyáltalán kommunikálni kezdjenek, hisz azzal, hogy ezen a nyelven nem lehet hibázni, vagyis számos gátlás feloldható.
A mintegy 340 millió angol anyanyelvű mellett kétmilliárd ember beszéli az angolt vagy amit annak gondol, azaz a globisht. A globalizáció együtt jár a glokalizációval.
Attól félek, hogy hamarosan megjelenik a hungrish is. Szókincse elfér majd négy A4-es oldalon, nyelvtana nem lesz. Megtalálható lesz benne az én meg a te, de a mi már nem, de a ti szitokszó lesz. A hungrisht először Bukarestben avattak vizsgatárggyá. A nyolcadikosok tavalyi magyar nyelv és irodalom vizsgadolgozatának tételeiben sem a helyesírásért, sem pedig a nyelvhelyességért, szabatos fogalmazásért nem járt pont.
Értem én, hogy a magyar vizsgáknak nem szabad elriasztónak lenniük, magam is azt vallom, javítson a nebuló általánosán a magyar, hadd lássa szülő és gyerek, hogy anyanyelven tanulni nem hátrány, hanem előny, de... De azért azt se ültessük el a diákok fejében, hogy az anyanyelv csak kommunikációs eszköz, s ekként akkor célszerű, ha egyszerű, azaz csupasz. Ötszáz szó ismerete és a nyelvtani kötetlenség az üdvös, a választékos beszéd, a helyesírás fölösleges kolonc.
Nem, nem! Az anyanyelv nem csupán kommunikációs eszköz, hanem a világ megismerésének, otthonná tételének az eszköze is. Mennyivel biztonságosabban mozgunk az erdőben, ha ott nem csupán fákat látunk, hanem bükköt, tölgyet, égert, az irtáson galagonyát, nyírt! Mennyivel biztonságosabban a szakmában, ha interjúalanyunk nem egyszerűen csak nyilatkozik, hanem kijelent, megerősít, elmond, körülír, állít, szaval, deklamál, lódít, szajkóz! Míg a globish lehetőséget teremt sok millió ember számára a párbeszédre, a hungrish csakis annak a kerek világnak az elvesztést eredményezi, amelyet az egymillió szóval gazdagított magyar nyelv ír le és határol be.

A világon először sugárzott műsort egy magyar tévécsatorna mindössze félezer embernek – sugallja Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja blogbejegyzésében: „A Duna tv 561 kongresszusi küldöttnek szervezett estiműsort, ugyanis feltételezem, hogy annyit ők is tudtak, hogy egy szervezet kongresszusán nem a közvélemény, nem a kárpát-medencei összmagyarság szavaz. Egyébként, ha küldött lennék borzasztóan bosszantana, ha valaki azt feltételezné rólam, hogy tévéműsorból kell megismernem szervezetem elnök-jelöltjeit.”
Ez igaz! És hovatovább ugyanennyien lesznek kiváncsiak a parlamenti választások iránt is Romániában. Sőt a politikai írásokat lassan senki sem olvassa, épp úgy mint az átkosban…

Annyi celeb sületlenség után felüdítően hat a Nők Lapjában Szegő András interjúja Rúzsa Magdival. Az újságíró kérdésére, hogy mi a csudát tudunk nyerni az életünkben, elgondolkodtató a válasz: a szabadságunk elérését.

Forrás: Beol