Nemrégiben egy amerikai ismerősöm küldött egy település táblát, ezzel a rövid üzenettel: "Bizonyára ismered a kisvárost, de azért átküldöm a móka kedvéért. Ugye, ő a ti emberetek?" Bizony, ő a mi emberünk. KOSSUTH neve szerepelt a táblán. Úgy gondoltam, nyomozásba kezdek.
Kossuth Lajos neve nem volt ismeretlen Amerikában, amikor a politikus 1851-ben megérkezett New Yorkba. A magyar szabadságharc eszméinek mély hatása volt az amerikai nemzetre, hisz bennük saját céljaikat, álmaikat látták viszont és erős párhuzamot vontak Kossuth érdemei és az ekkortájt pályáját kezdő Abraham Lincoln irányvonala között. Kossuth-ot az amerikai nemzet hívta látogatóba, s szívük mélyén azt remélték, a forradalom hőse le is telepedik az Új Világban. Kossuth ugyan ötven menekült társaságában érkezett a Humboldt fedélzetén, nem tervezte a hosszabb tartózkodást, jóval inkább diplomáciai, anyagi, szellemi támogatást szeretett volna szerezni a Magyarország számára, de persze legfőképp katonait.
A New yorki sajtó ódákat zengett Kossuth szónoki képességeiről. elegáns
beszédstílusáról. Bálok és kongresszusok díszvendége volt, híre bejárta a politikai körök minden szintjét. New York, Cincinatti, Philadelphia, Baltimore és Szilveszter estéjén a Fehér Ház vendége volt. A magyar "forgószél", ahogy nevezték, végigsöpört Amerikán, megnyerve magának politikusokat és közéleti személyiségeket. Újságcikkek és könyvek jelentek meg munkásságáról, utcákat, tereket neveztek el róla, Divatosak lettek a magyar táncok, ételek és borok, megalakultak az első Magyar Baráti Társaságok. A közvélemény úgy tartotta, Kossuth lesz az, aki megadja Európának azt, amit Washington és Jefferson már megadott Amerikának.
Kossuth délen tett látogatása nem járt sikerrel. Ezen államok szenvtelenül viseltettek a magyar nemzet sorsa iránt, s mire hősünk visszatért északra, a kíváncsiság, a lelkesedés szele ott is lecsillapodni látszott. New england-i utazása azonban újabb lendületet adott a kampánynak. Bostonban ötvenezren kísérték figyelemmel, ahogy díszmagyarban vezényelte a helyi katonai alaklulatot, s a seregszemle után 900 vendége volt a tiszteletére rendezett összejövetelnek.
Kossuth diadalmenete az amerikai nemzet legnagyobb meglepetésére, a szolgaság kérdésén bukott el. Külföldi állampolgár révén nem óhajtott beleszólni Amerika belügyeibe, ezzel kivíva mindkét oldal neheztelését. Neutrális magatartását sem a szolgaság támogatói, sem annak ellenzői nem tudták tolerálni. Kossuth elvesztette szavahihetőségét, a közvélemény érzéketlennek titulálta. A semleges politikát nem Amerikának találták ki. Minél jobban próbálta Kossuth Amerikát rávenni arra, hogy lépjen Európa, illetve Magyarország ügyében, az Egyesült Államok politikusaiban annál mélyebben tudatosult, hogy az Államok ügye most fontosabbak, mint egy esetleges európai, kiszámíthatatlan kimenetelű háború.
Az összgyűlt 90 000 dolláron kívül Kossuth amerikai utazása hiábavalónak bizonyult, tartja a köztudat, pedig nem így van.
Kossuth belopta magát az amerikai nép szívébe, emlékét még ma is őrzik. 1851. január 15-én Iowa államban megyét neveztek el róla, mely 2001-ben 150 éves fennállását egy teljes alakos szobor felállításával ünnepelte. Utcák, terek, parkok, temetők, városok őrzik a nevét, New Yorktól St. Louis-ig. 1958-ban bélyegsorozatot adtak ki látogatásának tiszteletére a “Szabadság Bajnokai” sorozatban.
Az Egyesült Államokba emigrált magyarok számára Kossuth emlékének őrzése összetartó erő. A magyar egyházak, újságok, civil szervezetek gondoskodnak róla, hogy nagysága ne merüljön feledésbe. Hírét nemcsak a magyar származású amerikaiak ismerik. Neve szerepel a történelem könyvekben és amíg magyarok élnek ezen a földrészen, a "mi emberünk" emléke nem fog elhalványulni.
Kossuth nevét őrzik utak, utcák, terek, parkok az alábbi városokban:
Lafayette (Indiana), Bridgeport (Connecticut), Columbus (Ohio), Bancroft (Iowa), LuVerne (Iowa), Whittemore (Iowa), Deer Park (New York), Providence (Road Island), Bangor (Maine), Norwalk (Connecticut), Trenton (New Jersey), St. Louis (Missouri), Ronkonkoma (Long Island, NY), Bronx (New York), Buffalo (New York), Brooklyn (New York), St. Mary's (Ohio), New Brunswick (New Jersey).
Városokat neveztek el róla, az alábbi államokban:
Indiana, Mississippi, New York, Ohio, Iowa, Pennsylvania
Forrás: quart.hu
