A kortárs román film mára szinte külön kategóriává nőtte ki magát a filmművészet terén. Realizmusával, csiszolatlanságával és őszinteségével nagy népszerűségnek örvend a nézők körében.
Silviu, négy éve ül börtönben, és már csak néhány nap van hátra a szabadulásáig.
A fiú eddigi relatív egyszerű börtönéletét felborítja öccse, Marius látogatása, aki azért jött, hogy elmondja, anyjuk hazatért „olaszból”, ahova kisebbik gyermekét magával akarja vinni. A hír sokkolja Silviut, aki ezek után szinte kifordul önmagából. Mindent elkövet, hogy megakadályozza anyját abban, hogy öccsét elvigye az országból.
Mint később kiderül, a nő Silviut is többször magával rángatta már Olaszországba, ahonnan, mikor egy-egy új férfi felbukkant az életében, hazaküldte a fiát. Silviu a beszélőn történt veszekedésük alkalmával olaszországi sérelmein kívül azt is ráolvassa anyja fejére, hogy miatta került börtönbe. Arra viszont az egész filmben nem derül fény, hogy valójában miért is került a fiú a fegyintézetbe.
Ahogy Silviu lábai alól egyre kezd kicsúszni a talaj, társai is ellene fordulnak. Az eddig a börtön kasztrendszerében jó pozíciót elfoglaló fiú a tápláléklánc legaljára, a csicskák közé kerül.
Ebben a zavaros helyzetben ismeri meg Silviu a fiatal szociológus lányt, Anát, akibe első látásra beleszeret. A fiú képtelen elviselni ekkora érzelmi nyomást, és szinte megvadul. Túszul ejti a lányt, megtámad egy börtönőrt, így lehetséges szabadulásának esélye semmivé foszlik.
A film élet-szagát a helyszíne és mellékszereplői adják meg igazán. A mozit egy valódi, málladozó vakolatú, szocialista időkből itt maradt börtönben forgatták, a legtöbb mellékszereplő pedig ténylegesen is börtönviselt. (Az egyik szereplő, akit nem sokkal a Cannes-i filmfesztivál előtt szabadult, a rendezvény után, lopás miatt újra visszakerült a fegyintézetbe)
A Ha fütyülni akarok, fütyülök nagyon friss munka. Rendezőjének, Florin ªerbannak a film a debütáló alkotása, a két főszereplő, George Piºtereanu (Silviu) és Ada Condeescu (Ana) is kezdő színész, ami többször is meglátszik a játékukon. Szerencsére a mellékszereplőkkel nem csak „többen vannak” a filmben, sok jelenetet a főszereplők erőtlensége miatt ők visznek a vállukon.
Az Andreea Vãlean valós elbeszélésein alapuló történetre először a színházszakma csapott le, majd a nagy siker a filmvilág érdeklődését is felkeltette. A sötét hangulatú, kissé dokumentarista ízű alkotás a mai román viszonyokat ábrázolja, azt, hogy hogyan próbálnak túlélni azok a gyerekek, akiknek szülei a család boldogulása érdekében, mindent hátrahagyva, külföldre emigrálnak. Az ilyen helyzetbe került fiatalok többsége hasonló módon végzi, mint Silviu, aki előtt megnyílt a kinti világ kapuja, mégis visszatért a börtönbe.
A szociográfiának is beillő Ha fütyülni akarok, fütyülök című filmet a Berlinálén Ezüst Medve-díjjal jutalmazták.
