A stokholmi Nordiska Musee-ban látható szemétkiállítás sok mindenre fényt derít.
A rangos svéd kulturális intézmény a kukákban kutakodott legújabb kiállításához, hogy bebizonyítsa: hulladékaink sajátos történettel szolgálnak, amelyben a néprajznak, az ökológiának, sőt még az érzelmek világának is megvan a maga helye.
"Etnológusok vagyunk, akiket érdekel az emberek életmódja, és azt is kutatásra méltó témának tekintettük, hogy mit csinálnak a szemétládájukkal" – tréfálkozott Cristina Matsson, a svéd főváros központjában működő múzeum igazgatónője abból az alkalomból, hogy megnyílt az intézményben rendezett szemétkiállítás.
Az első, ami szembetűnő: nagyot változtak az idők a szemét tekintetében is. Emitt egy használt, átvarrt majd megfoltozott, felújított, átszabott majd kidobott jutanadrág új funkciót kapott térelválasztó felületként. Amott egy 2010-ben gyártott, iparilag előkoptatott és előre elszakított divatos farmernadrágon a következő figyelmeztetés olvasható: Half the life but double the look – azaz feleannyi ideig tart, de kétszer olyan menő.
Polemikus hatású egy antik és felette szerény lapp baba is, amelyet egy egyszerű piros kendőből és egy öreg függönyből hoztak össze. Egy szám ad magyarázatot: a mai svédek gyerekéveikben fejenként átlag 563 játékot kapnak.
Pamutból készült egészségügyi betétek, fémkapcsokkal javított porcelántárgyak, szövethulladékokból készült szőnyegek: a XVIII. és XIX. századi újrahasznosítások netán a maiaknál is "ökológikusabbak" lennének? Lena Landerberg, a kiállítás biztosa szerint elsősorban azt kívánták megmutatni, hogy abban az időben szinte semmi nem számított hulladéknak.
1920-től egészen a 80-as évek elejéig tartott a szemétürítők ideje, amikor szinte mindent kidobtak – aztán az ökológia megváltoztatta a gondolkodást. Az 1960-as években elterjedt a szemeteszsák, aztán a szelektív hulladékgyűjtés kora következett.
Manapság minden svéd évente mintegy fél tonna hulladékot produkál (ez alig harmada az amerikai átlagnak) – ennyit termelnek a háztartásukban. "Rá akarjuk venni az embereket: gondolják át, hogyan szemetelnek, de nem akarjuk vádolni őket. Az emberek maguk is számos kérdést tesznek fel és sokan törekednek arra, hogy felelős ökológiai magatartást tanúsítsanak" – magyarázta az AFP-nek Erik Ottosson-Truvalla etnológus.
A kutató sok embert figyelt meg és kérdezett ki, amint éppen kidobták a saját szemetüket, a kiállításon pedig azt kívánta bemutatni, milyen "érzelmek" kötik az embereket ezekhez a tárgyakhoz, amelyektől többé-kevésbé tudatosan igyekeznek megszabadulni.
"Az újrahasznosítási központokban gyakori, hogy egybegyűjtik azt, amit a nap során fedeztek fel a hulladékok között. Ez kis szünetet jelent a megsemmisítésük előtt, egyfajta rögtönzött kiállítás keletkezik így" – hangoztatja az etnológus.
"Nem könnyű eldönteni, mit tartsunk meg, mit dobjunk ki" – mondja a maga részéről Lena Landerberg. – "Mi magyarázza, hogy amit az egyik ember szemétnek tekint, a másik nem? A hulladék sok esetben nézőpont kérdése."
Az ideiglenes kiállítás belépőjét tartalmazza a múzeum általános belépőjegye, amely 9 euróba kerül – de a 19 éven aluliak számára ingyenes.
A szemétszemle szeptember 25-ig tekinthető meg.
Forrás: MTI
