Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Vágd le a karod, mentsd meg az életed!

Vágd le a karod, mentsd meg az életed!

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 03. 02.
Kísérletet tesznek az üzenet megfejtésére
2022-05-24 14:24:32

Május 27-től látogatható a Vigadó Galéria V. emeleti kiállítótermében a Magyar Művészeti Akadémia

Cimbalommuzsika tölti meg a Szentlélek templomot
2022-05-22 11:31:08

Május 26-án Pakson Szabó Dániel cimbalomművész először Tímár Sárát kíséri az  Ének a határtalanról

Sivatagi transz Budapesten: jön a Sunako!
2022-05-21 18:00:00

Palotai Csaba Párizsban élő gitáros pszichedelikus tájakra kalauzol két zenésztársával május 28-án a

Nagy dobásra készül az Álomvándorok Társasága
2022-05-21 14:07:01

Számos sikeres musical után most a Muzsika hangjá t mutatja be az érdi színházcsináló művészcsapat. Csebki

további bejegyzések a szerzőtől »

Van, amikor az ember már a főcím alapján tudja, ez a film bizony tetszeni fog neki. És kis túlzással persze, de nagyjából ilyen a 127 óra is.

2010 az élet-halál filmek éve volt abból a szempontból, hogy egyszerre három ilyen alkotás is született. A Buried egy Irakban dolgozó vállalkozó (Ryan Reynolds) története, aki egy támadás után egy koporsóban ébred. Csupán egy mobiltelefon és egy öngyújtó minden segédeszköze a szabaduláshoz, a levegője pedig egyre fogy.

A Frozen kicsit kilóg a sorból, itt ugyanis hárman rekednek az említett élet-halál szituációban, pontosabban egy síliften éjszakára, és szép lassan ráébrednek, hogy vagy ugranak, vagy halálra fagynak a hegyen.

A 127 óra Aron Ralston (itt James Franco) igaz története, akinek a jobb karja egy baleset folytán egy sziklarög és a sziklafal közé szorul egy hasadékban.  Azonban valószínű, hogy sokan azért szurkolunk magunkban a film közben, hátha rosszul hallottuk a sztorit, és mégsem szorul be, vagy mégsem kell levágnia a saját karját… hát pedig sajnos tényleg ezek történnek. De tulajdonképpen nem ezen eseményeknek a ténye válik fontossá a film során, hanem az a lelki utazás, amin Aron közben keresztülmegy. Mert, ahogy ő interpretálja, nem a karját vesztette el, hanem az életét mentette meg azon a helyen.

Az első hallásra nem éppen mozgóképes feldolgozást kívánó történet mégis olyan eleven (nagyban közrejátszik ebben a gyakran követhetetlenül gyors vágás) és izgalmas, hogy el is feledteti velünk, hogy egy monodrámáról van szó egy icipici helyen.

A rendező, Danny Boyle zsenialitására van szükség ahhoz, hogy hitelesen és megrendítően tudjon ábrázolni egy ilyen történetet. Életművében gyakran kísérletezett víziók megjelenítésével, vagy az emberi psziché boncolgatásával, és az akaraterő határainak feszegetésével – gondolok itt például a Napfényre, A partra vagy a Trainspottingra. Most is visszaemlékezésekkel és a főhős asszociációval dúsítja a „sziklasír” sivárságát és klausztrofób jellegét.



A szorult helyzet majd minden stációját nyomon követjük, és tulajdonképpen semmilyen magyarázatot nem kapunk arra, miért is távolodott el szerető családjától, miért nem szólt nekik arról, hova készül. Ahogy Aron értelmezi, egész élete e felé az esemény felé tartott, ez kellett ahhoz, hogy észhez térjen és a folytonos menekülés helyett felvállalja érzelmeit és ne féljen a kötöttségektől.

Hogy ebben a rohanó és elidegenedett világban (a film erőteljesen fogyasztás-kritikus) az emberi kapcsolatok, a család mindennél többet ér. S ha ez bárkinek túl sziruposan hangzana, csak leírva az, az alkotás egyáltalán nem adagolja üzenetét zavaró módon. Inkább felszabadító és erőt adó jelleggel teszi ezt. A 127 óra végére újra hinni kezdünk az emberi nagyságban.


127 óra (127 Hours)

színes, feliratos, amerikai-angol életrajzi dráma, 94 perc, 2010 (BA)
Bemutató: 2011.március 3.

rendező: Danny Boyle
író: Aron Ralston
forgatókönyvíró: Danny Boyle, Simon Beaufoy
zeneszerző: A. R. Rahman
operatőr: Enrique Chediak, Anthony Dod Mantle
producer: Danny Boyle, Christian Colson, John Smithson
vágó: Jon Harris

szereplő(k):
James Franco (Aron Ralston)
Kate Mara (Kristi)
Amber Tamblyn (Megan)
Treat Williams (Aron apja)
John Lawrence (Brion)
Kate Burton (Aron anyja)
Clémence Poésy (Rana)
Lizzy Caplan (Sonja Ralston)

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Film Filmpremier Hollywoodi filmipar

Ajánlott bejegyzések:

  • Új magyar Oscart hozott a Düne Új magyar Oscart hozott a Düne
  • Itt mindenki hall mindent Itt mindenki hall mindent
  • Az igazi pusztulás az olajfinomító mellett zajlik Az igazi pusztulás az olajfinomító mellett zajlik
  • Meghalt a Mátrix, éljen a Mátrix! Meghalt a Mátrix, éljen a Mátrix!
  • A Central Perk titkai A Central Perk titkai

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  7. Meztelenség és anatómia
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

versverseny-banner-2021.png

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard