A főváros gazdálkodása alól kikerülhet a Budapesti Operettszínház. Az évi 400 ezer nézőt vonzó színház jelenlegi költségvetésének 23 százaléka származik állami támogatásból.
Mint azt Kerényi Miklós Gábor elmondta, nem lepte meg a bejelentés, miszerint a főváros átadná az államnak a színházat. "A dilemmáról, hogy legyen-e a főváros helyett az állam a gazdánk, régóta tudunk" - jegyezte meg a főigazgató.
Utalt arra: a kérdés különösen aktuális most, hogy a hungarikum törvény megalkotása kapcsán felvetődött, hogy szellemi dolgokat, különleges alkotásokat, köztük a magyar operettet is e kategóriába sorolják.
Kerényi Miklós Gábor a műfaj "hungarikumságát" azzal magyarázza, hogy a magyar darabokban a bécsinél vagy a francia operettnél nagyobb szerep jut a táncos-komikus szubrett párnak, a lendület, az erő, a színesség nagyon karakteres vonásokat ad ezeknek a műveknek.
A magyar operett Lehár Ferenctől Kálmán Imrén keresztül Szirmai Albertig igen mélyen gyökerezik a kárpát-medencei zenében, s a mai zeneszerzők, Szakcsi Lakatos Béla, Jávori Ferenc, Kocsák Tibor, Szörényi Levente, Tolcsvay László méltó folytatói e nagy elődöknek. "Feltétlenül közéjük sorolandó a szabadkai Lévay Szilveszter, aki, bár járja a világot és a tengeren túl is rendkívül sikeres, magyarnak vallja magát" - fűzte hozzá a főigazgató.
A magyar operettben van sírás és nevetés, mindehhez társul egy csipetnyi humor, amitől az egész sziporkázik. "Sokféle hatás épült be e művekbe: a szláv érzelgősség, a német precizitás, az olaszos romantika, a bécsi freudizmuson nyugvó kétértelműség és a szélsőséges magyar virtus" - magyarázta Kerényi Miklós Gábor.
"Mi az előadásainkkal visszahoztuk a műfaj értékét" - hangsúlyozta a főigazgató, hozzátéve, hogy erőfeszítéseik nyomán egyre több operettet játszanak az egész országban, s kezdeményezésükre megalakult az Európai Zenés Színházak Szövetsége is.
"Megkerülhetetlenné vált a kérdés, hogy egy ilyen színházat Budapest tud-e kiemelten, a többi színházától függetlenül kezelni? Jelenleg a fővárosnak erre nincs pénze. A másik lehetőség: kerüljünk állami kézbe, létezzünk egy kategóriában a többi nemzeti intézménnyel" - vázolta fel a helyzetet Kerényi Miklós Gábor, aki szerint az utóbbi látszik szükségszerűnek, mert nemcsak a klasszikus operettekből álló repertoárt kell védeni, új magyar musicaljeik is magyar irodalmi alapanyagból készülnek, s ezek így együtt nyilvánvalóan nemzeti jelleget kölcsönöznek a színháznak.
"Évente 550 előadást játszunk, 400 ezren fölüli nézőszámmal, amit operettekkel és magyar musicalekkel értünk el. A sikert nem a West End- vagy Broadway-musicalek hozzák" - mutatott rá a főigazgató, kiemelve, hogy bár az operett nagyon drága műfaj, a színház költségvetésének csupán 23 százaléka állami támogatás, 77 százaléka saját bevétel.
Kerényi Miklós Gábor elmondta, hogy bár egyelőre nem esett nyilvánosan szó arról, miként reagált a szaktárca a főváros ajánlatára, különböző információi azt sugallják, hogy megvan a fogadókészség. "Nyilvánvalóan rengeteg tárgyalást kell folytatnunk, míg a csere létrejön. De úgy vélem, hogy ez a színház érdeke, mert amit az elmúlt 10 évben létrehozott, nem szabad kockára tenni" - hangsúlyozta az operettszínház főigazgatója.
Forrás: MTI
