A Busójárás Mohács messze földön híres télűző, farsangi mulatsága. A többnapos sokadalom a sokacok (Mohácson élő katolikus délszláv nemzetiség) hagyományőrző népszokása, azaz ahogy ők mondják poklada, ami a magyar „átváltozás” szavunk horvát megfelelője.

A Busójárás farsangfarkán zajlik, amely a keresztény egyház böjti időszakát megelőző napokhoz kötődik. A hat napos mulatság csütörtökön a Kisfarsanggal kezdődik, amit a Busójárás központi látványossága, a Farsangvasárnap követ. Ezen a napon vonulnak végig a városon az állatbőrbe öltözött, ijesztő maszkot viselő, kolompokkal, kereplőkkel hangzavart keltő busók, akik ezzel a nagy lármával űzik el a telet. Ennek egyik leglátványosabb eseménye a máglyagyújtás. A tél elűzését a turisták is segítik azzal, hogy a busókkal együtt táncolják a kólót (balkáni tánc, amelyet körben összekapaszkodva járnak) a tűz körül. Hétfőn a mohácsiak újra felelevenítik a hagyományos házról házra járó szokást, majd kedden új máglya épül, és a mohácsi busók végleg eltemetik a telet.