Salamon Béla -született Saly Béla- 1885 március 4.-én látta meg a napvilágot.

Ma már nem sokan tudják, hogy az ő nevéhez fűződnek az olyan szállóigék, mint a "Ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni!" (Pomócsi marad), vagy a "Lepsénynél még megvolt!"
Édesapja a szegények életét éli, s végigdolgozza a napokat azért, hogy családjának meglegyen a betevő falatja. Kis üzletében a Munkácsról hozott hordónyi petróleummal, vagy éppen egy ládányi cukorral, kocsikenőccsel, vagy kősóval kereskedik.
Egy munkácsi árubeszerző út hozza a kislegény első színházi emlékét, ugyanis egy alkalommal az apa a gyermek nagy könyörgésére magával viszi őt Munkácsra, ahol éppen egy cirkusz szórakoztatja a közönséget. Itt lát életében először színészt.
Hatéves korában már Berettyószentmártonban él szüleivel és testvéreivel, s innen jár be a tőlük 3 kilométernyire lévő újfalusi elemi iskolába.
Öt elemit végez el, azután Pali bátyja Pestre viszi őt, hogy majd orvosnak tanuljon. Pesten a Wesselényi utcában működő izraelita polgári iskola tanulója lesz, ahol padtársa egy Kann Gyula nevű fiú, akiből később Kabos Gyulaként lesz ismert, ragyogó színész. A két állandóan "marháskodó" jómadár az osztályt szórakoztatja az órák alatt. Később inas lesz egy textilkereskedőnél.
Salamon csomagok kézbesítőjeként többször sodródik a Nemzeti Színház színpadának közelébe, s itt teljesen rabul ejti a színház világa, a színpad, a színészek és az előadások. Barátai rábeszélik, hogy jelentkezzen valamelyik színháznál. Így jelenik meg egy napon a Rákóczi úti Trocadero mulatóban, ahol kisegítő színészként játszhatott. Ezentúl nappal kereskedősegédként dolgozik, este pedig színpadon komédiázik.
Anyagi csőd, és sok kudarc után 1921-ben Salamon a meginduló Emke Kabaré állandó tagjává szegődik. A kabaré bezárása után, 1922-ban az Apolló Kabaréban kerül színre Szőke Szakáll Vonósnégyes c. egyfelvonásos bohózata. Kirobbanó sikert arat a bohózat, és több mint 50 éven keresztül elnyűhetetlen darabja marad a magyar kabaré világának.
Ő maga erről 1925-ben így beszél: "Sok-sok csalódás, sok kisebb nagyobb emelkedések után észrevettek, és a "Vonósnégyes" című bohózatban befutottam. Azt mondják, új komikusi tehetség tűnt fel! Az én voltam, az én harmincnyolc éves fejemmel..."
A cikk itt folytatódik
Forrás: Mi van ma?