Végleg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban maradhat Gábor Áron eredeti ágyúja. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik jelképének számító ágyút a bukaresti Országos Történelmi Múzeumtól egy évvel ezelőtt kapta kölcsön a Székely Nemzeti Múzeum.
Fotó:Henning János
Ernest Oberlander-Tarnaveanu háromnapos szakmai konferencián vesz részt a háromszéki városban, és ez alkalommal véglegesítik az ágyú átadását is.
A 370 kilogrammos ágyú évtizedekig a bukaresti Országos Történelmi Múzeum pincéjében tárolták. Az elmúlt egy évben a Székelyföld számos múzeumában láthatta a közönség. Vargha Mihály szerint az általa igazgatott múzeumban már a 2010. március 12-i kiállítás-megnyitón ötszázan voltak kíváncsiak rá, és azt követően sem lankadt az érdeklődés iránta, eddig mintegy négyezren nézték meg a székelyek számára különösen nagy jelentőségű műtárgyat.
Kovászna megyében még Kézdivásárhelyen is kiállították az ágyút; ott kétezren tekintette meg, és Baróton is kiemelkedő volt az érdeklődés iránta.
A múzeumigazgató szerint Gábor Áron ágyúja olyan személyeket is a múzeumba csalogatott, akik soha nem jártak ott, vagy évtizedekig nem keresték fel az intézményt.
Az ágyúkiállítások mellett aláírásgyűjtő akciót szerveztek, hogy az ágyút "otthon", a Székelyföldön tartsák. Most úgy tűnik, sikerül elérni ezt.
A szabadságharc idején Gábor Áron az első két vaságyúját az erdővidéki Bodvajon öntötte, majd székely harangokból Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen bronzágyúkat készített. A több mint hetven ágyúból csupán egy került elő, ezt 1906-ban a kézdivásárhelyi Rudolf-kórház udvarán végzett csatornázási munkálatok alkalmával találták meg.
1923-ban kiállították a Székely Nemzeti Múzeumban, majd 1971-ben, amikor a bukaresti Nemzeti Történelmi Múzeum megalakult, több tárggyal együtt a fővárosba szállították. Gábor Áron ágyúja a székelyföldi körút előtt legutóbb 25 évvel ezelőtt volt megtekinthető a román fővárosban, utána az alagsorba került.
Forrás: MTI
