Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
113 éve született a „barbár zseni”

113 éve született a „barbár zseni”

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 03. 15.
Folytatódik a családi művészeti kavalkád a Duna-parton
2023-03-28 14:02:51

A Pesti Vigadóban megrendezett Essentia Artis programsorozat utolsó hetén ingyenes programokkal, koncertekkel

Az leszel, amit megeszel
2023-03-27 20:52:26

Wossala Rozina elkeserítőnek, sőt veszélyesnek látja a feldolgozott élelmiszeripari termékek fogyasztását

A tizedik tételnél jártam, amikor kitört a háború
2023-03-25 21:13:12

Dobszay-Meskó Ilona békemisét kezdett komponálni az MMA ösztöndíjprogramjának keretében, még 2019-ben.

Hátborzongató koncertre készül a magyar kórus
2023-03-24 11:21:25

Igazi madrigál horrort állít a BMC színpadára a Vass Lajos Kamarakórus: a Nosferatu című filmet élő

további bejegyzések a szerzőtől »

1937-ben a párizsi világkiállításon mutatták be a "Magyar-francia kapcsolatok 1000 éve" című - a világkiállítás nagydíját elnyert - pannóját. Picasso volt a díjzsűri elnöke. Amikor csomagolták ki a 14 óriási, 2-szer 7 méteres táblából álló művet, felkiáltott: Ki ez a barbár zseni?"

A modern magyar festészet egyik legeredetibb és legvitatottabb tehetsége Aba-Novák Vilmos 113 évvel ezelőtt, 1898. március 15-én született Budapesten.

A római iskola legdinamikusabb, legtermékenyebb alkotója a két világháború közti Magyarországon. Kiváló kompozícióteremtő képességgel monumentalitásra törekedett.

Apja Novák Gyula vasúti mérnök, anyja Waginger Róza bécsi születésű. A szülők házasságából három gyermek született: Gyula, Vilmos és Mária.



Édesanyja következetesen németül beszélt gyermekeivel, egy gyerekkori fénykép hátlapjának tanúsága szerint Willinek nevezi Vilmos fiát, aki már fiatalon festő szeretne lenni.

1912-ben a budai reálgimnáziumban érettségizett. Apja kívánságára rajztanárjelöltnek iratkozik be a budapesti Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára, Révész Imre növendékeként. Fölveszi az Aba előnevet, tudatosan készül a művészpályára. 1913-ban festőnövendékként a Szolnoki Művésztelepen dolgozik. Megismerkedik Fényes Adolffal, akitől olajfestést tanul. Két olajképével részt vesz a főiskola ifjúsági kiállításán (Déli pihenő, Alkony).

1914. október 26-án bevonul a 29-es honvédezredbe. 1918-ig 28 hónapon át frontszolgálatot teljesít Galíciában, ahol megsebesül, majd Bukovinában és Észak-Olaszországban szolgál. Kitüntetéssel szerel le. A háborút teljesen értelmetlennek, művészi ambícióinak gátlójának tartotta. 1918 tavaszán három havi szabadsága alatt megszerzi közép- és felsőfokú rajztanári oklevelét a főiskolán. Miután októberben hazatér az olasz frontról, egy éven át kisegítő tanársegéd a József Műegyetem rajz tanszékén.

1919 őszétől Berény Róbert egykori Városmajor utcai műtermében dolgozik. Kezdetben szüleinél, majd későbbi feleségével a Kálmán utca 10. szám alatt, utána Zugligeten, a egy vendéglő melléképületében lakik. Nyaranta Bodajkon, Komárom-Tarjánban, Zebegényben és Mátraszöllősön fest.

1922. március 31-én felvételt nyer a Képzőművészeti Főiskola grafikai szakosztályába. Szeptemberben grafikáiból (67 rajz és 20 rézkarc) rendezi első gyűjteményes kiállítását az Ernst Múzeumban. A következő évben a Magyar Műkiadó Rt. gondozásában megjelenik az Aba-Novák Vilmos nyolc rézkarca című grafikai album.

1924 májusában részt vesz a frissen alakult Képzőművészek Új Társaságának (KUT) első együttes csoportkiállításán az Ernst Múzeumban (Akttanulmányok a Vízözönhöz, Pásztorok imádása, Bakony vidéke). Kiállít Zürichben, Clevelandben és Stockholmban. A XIV. Velencei Biennálén hét rézkarcával szerepel.

1925. Felsőbányán fest. Elnyeri a Szinyei Merse Pál Társaság 5 millió koronás utazási díját. Decemberben kiállítja Fésülködés című olajképét az OMKT Aktkiállításán a Műcsarnokban. Két rézkarccal vesz részt a szentév tiszteletére rendezett magyar kiállításon Rómában. 1926-ban az Ernst Múzeum tárlatán Savonarola című rézkarcával elnyeri a Társaság grafikai díját. Az utazási ösztöndíjával Velence - Verona – Milánó – Bern – Bázel útvonalon májusban Párizsba érkezik. Júliusban újra Budapesten dolgozik.

Aba-Novák életének története itt  folytatódik.

Forrás: Mi van ma?

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Franciaország Festészet Születésnap Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Tizenhárom téma a Duna-parton Tizenhárom téma a Duna-parton
  • Még egy hónapig látogatható a Simsay-kiállítás Még egy hónapig látogatható a Simsay-kiállítás
  • Tisztelgés a 25 éve elhunyt festőművész előtt Tisztelgés a 25 éve elhunyt festőművész előtt
  • Ők kapták a Képzőművészeti Tagozat díjait Ők kapták a Képzőművészeti Tagozat díjait
  • Berlinbe készülnek a modern magyarok Berlinbe készülnek a modern magyarok

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard