Ma ünnepli születésnapját Bernardo Bertolucci, az Utolsó tangó Párizsban rendezője.
A ma 71 éves Bernardo Bertolucci a huszadik század olasz filmgyártásának meghatározó, kiemelkedő alakja. A flesh back technika tökéletesítője, merészségének és egyéni képi látásmódjának köszönhetően maradandót hagyott a filmművészet számára, még ha a köztudat számára elsősorban Az utolsó tangó Párizsban, valamint Oscar-díjakkal elhalmozott Az utolsó császár rendezőjeként marad meg az emlékezetekben.Bernardo Bertolucci 1940. március 16-án született Pármában. Apja Attilio Bertolucci neves költő. A kis Bernardo egy vidéki iskolába járt 11 éves koráig, amikor - 1952-ben - Rómába költöztek. Ott járt gimnáziumba, majd beiratkozott az egyetemre, de abbahagyta, mert akkor már jobban érdekelte szülővárosának szellemi légköre. Apjához hasonlóan elkezd verseket írni, 1962-ben kiadott egy verseskötetet, de ezzel költői pályáját be is fejezte. Apja filmkritikus is volt, fia vele járt moziba, ahol későbbi pályafutásához megfelelő táptalajt kapott.
15 éves korában 16 mm-es kamerával készített egy 10 perces gyerekfilmet A sikló címmel, amelyet továbbiak követtek. Alig 20 évesen együtt dolgozhatott Pier Paolo Pasolinivel. Ekkor vált fogadott apjává a neves olasz rendező, Pasolini, aki nagy hatással volt későbbi filmes pályájára. A csóró sikere után Antonio Cervi producer megvette Pasolini egy ötletét, és a forgatókönyv megírására megkérte Sergio Cittit és Bertoluccit. Pasolini végül nem vállalta a forgatást, és az ő tanácsára az ifjú Bernardo kapta meg a rendezői pálcát. Így született meg első filmje, A kaszás (1962).
Mivel A kaszás (ami 90 ezer dollárba került) nem lett kereskedelmi siker, egyetlen producer sem tülekedett azért, hogy pénzt adjon Bertoluccinak második filmjének elkészítéséhez.
1964-ben készül el következő alkotása, a politikai felhangoktól nem mentes Forradalom előtt (300 ezer dollárba került), amelynek főhőse barátja öngyilkossága hatására szakít menyasszonyával és belép az Olasz Kommunista Pártba, hogy új ideológiákkal ismerkedjen meg. Ezt követően sodródik a politikai forrongások közepette, és teljesen magára marad. A film nem lett anyagi siker, de Cannes-ban díjat nyert.
A partner (1968, 250 ezer dolláros költségvetéssel) című filmje Dosztojevszkij A hasonmás című elbeszélésén alapul, és az én megkettőződéséről szól. Mint forgatókönyvírónak volt szerepe Sergio Leone (1968) Volt egyszer egy vadnyugat című, ma már klasszikus westernjének világsikerében.
Újabb irodalmi adaptáció: Moravia egyik kitűnő regényét feldolgozó A megalkuvó (1970), Jean-Louis Trintignant-nal a főszerepben. A forgatókönyvért Oscar-díjra jelölték. Ugyanebben az évben mutatták be a Pókstratégia c. filmjét, mely Jorge Luis Borges egyik novellája alapján készült, s a forradalmiság és a nemzedékek kapcsolatát vizsgálja.
1972-ben elkészíti legellentmondásosabb filmjét, Az utolsó tangó Párizsbant, Marlon Brando és Maria Schneider főszereplésével.
A cikk itt folytatódik