Oroszországban idén utoljára állítják át az órákat a nyári időszámításra, ugyanis úgy gondolják, hogy a harminc évvel ezelőtt bevezetett nyári időszámításnak ma már több kára van, mint haszna.
De, hogy valójában mennyit is spórolunk az óraátállítással, megkérdeztük Petkov Orsolyát, a MAVIR — Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság — kommunikációs munkatársát.
— Az óraátállítások körüli napok, hetek összevetése persze így is szolgálhat érdekes adatokkal — kezdett bele Petkov Orsolya. — Az új időszámítás kezdete előtti és utáni hét munkanapjait átlagolva szembetűnő, hogy az átállítás után a fogyasztás mindig kevesebb.
A tavaszi átállítás után egy órával később kell bekapcsolni a lámpákat, de nagyjából ugyanakkor megyünk aludni. A naponta megtakarított energia megközelítően ezer háztartásnak lenne elegendő egész évre. Egy év alatt körülbelül 120 GWh-val kevesebb energia fogy az országban, ami hozzávetőleg ötmilliárd forinttal csökkenti az ország éves villanyszámláját.
Más összehasonlításban: ez a mennyiség lényegében egy kisebb vidéki város éves fogyasztásának felel meg — nyilatkozta Orsolya, aki hozzátette, mivel ekkora megtakarítást eredményez a tavaszi óraállítás, így abszolút hasznosnak mondható.
— Még senki nem kezdeményezte ennek megszűnését, mint Oroszországban — folytatta. — Egyébkén,t mivel a nyári időszámítást Európa-szerte és itthon kormányrendelet alapján vezették be, a rendszer kizárólag csak egységes európai döntés alapján szűnhetne meg — zárta szavait Petkov Orsolya.
Csillagászati értelemben csak március 21-e után, a tavaszi napéjegyenlőségtől számítva beszélünk tavaszról. Ez a nap idén vasárnapra esik, így március 27-én hajnalban kell az órát a nyári időszámításnak megfelelően kettőről három órára állítani. Idén a téli időszámításra október 30-án térünk majd vissza.
Forrás: szoljon.hu
