Tiltakozik a Schindler család örököse az Oskar Schindler által készített egyik lista több millió dollárért történő értékesítése ellen.

A tizennégy lapból álló, összesen 801 zsidó férfi nevét, születési dátumát és munkabeosztását tartalmazó dokumentum egyike azoknak a listáknak, amelyekkel a lengyel gyártulajdonos és felesége, Emilie Schindler a II. világháború idején több mint 1200 zsidót mentett meg a koncentrációs táborokba szállítástól és a biztos haláltól. A család ezzel hatalmas személyes kockázatot vállalt, és csaknem teljes vagyonát is feláldozta az SS megvesztegetésére és a zsidók ellátására.

"Egy ilyen fontos emléket nem lehet milliókért értékesíteni, miközben a Schindler család a háborút követően igen szerény körülmények között kényszerült élni" - véli Erika Rosenberg, Emilie Schindler örököse.

Gary Zimet kereskedő, a MomentsInTime.com honlap tulajdonosa azonban máshogy látja a dolgot. "A II. világháború ilyen felkavaró történelmi emlékét nem lehet egyszerűen bemutatni. Annak a lehetősége, hogy egy ilyen hihetetlen jelentőségű relikviát megszerezzünk, csak egyszer adódik az életben" - fejtette ki Zimet.

Az értékesítéssel megbízott kereskedő nem rendez árverést, hanem eladja az első érdeklődőnek, aki hajlandó kifizetni a kért vételárat, azaz hárommillió dollárt (569,6 millió forint). Zimt szerint a lista eredetisége vitathatatlan, mivel Schindler zsidó könyvelőjének, Itzhak Sternnek a családjától származik.

Rosenberg megpróbálta a dokumentum eladását jogi úton megakadályozni, decemberben azonban felhagyott ezzel, elmondása szerint ugyanis elfogyott a pénze, nem tudta folytatni az eljárást.

Rosenberg Emilie Schindler örököse. Emilie a háború után férjével Argentínába emigrált, ahol 2001-ben, 93 éves korában hunyt el.

Emilie volt az 1974-ben elhunyt Oskar Schindler örököse. Bár a férfi 1958-ban gazdasági sikertelenségei miatt elhagyta feleségét és visszatért Németországba, hivatalosan sohasem váltak el.

"Egyáltalán nem a pénzről van szó. Érvényt akarok szerezni Oskar és Emilie akaratának: mindketten azt akarták, hogy a zsidók megmentésének dokumentumai a nyilvánosság számára is megtekinthetőek legyenek a német múzeumokban."

Oskar Schindler listáin olyan zsidó nők és férfiak nevei szerepeltek, akik a háborúban fontos szerepet játszó krakkói zománcgyára számára "elengedhetetlenül szükséges szakmunkások" voltak. Schindler ily módon akadályozta meg, hogy a nácik a haláltáborokba deportálják az érintetteket.

A listákat többször átírták és frissítették. Megbízható információk nincsenek arról, pontosan hány lista létezett, és ebből mennyi maradt fenn. Egyet a koblenzi német szövetségi archívumban, egyet a washingtoni Holokauszt Múzeumban, kettőt pedig a jeruzsálemi Jad Vasem Intézetben őriznek.

Steven Spielberg 1993-ban készítette el Oscar-díjjal is jutalmazott Schindler listája című filmjét Thomas Keneally Schindler bárkája című könyve alapján - a könyvet Schindler listája címen is kiadták. Oskar Schindler egyike volt az első három németnek, akiket Izrael a zsidók megmentéséért a Világ Igaza címmel tüntetett ki. Krakkói gyára ma múzeumként látogatható.

Forrás: MTI