A Miskolcon, 1984-ben született Herczeg Flóra énekelt musical- és rockopera-betéteteket, a Veszelka Kommandóval folk-rock számokat, leginkább mégis Presser Gábor dalai állnak jól neki.

Kétségtelen az is, hogy el kellene döntenie, hogy melyik karakterbe „áll be", mert igaz, hogy remekül hozza a hippis fazonra vett mezítlábas folk-rockert, de egy személyiség nem bír el ennyi figurát. Illetve elbír, csak a drága jó közönsége nem. Tavaly francia tanári diplomát szerzett. 

Erről jut eszünkbe, hogy a kevésbé egzaltált, finomabb előadásmód talán jobban áll neki, mint az életerőtől kicsattanó, harsány zenei világ.
És lőn: Gonda László zongoristával Presser-dalokat dolgozott fel, majd ezt ki is adta Ringass még címmel. Persze, tetszik a dolog, hiszen Presser érzelmes, édes-bús dalaival nem lehet nagyon hibázni, Herczeg Flóra pedig ügyes énekesnő, Gonda László pedig kiváló zongorista, arról nem is beszélve, hogy a lemez borítóján látható festmény is kellemes ábrázolat. 

A coveren Szűcs Attila „Két vörös ágy" című képét láthatjuk. Szűcs Attila egyébként rock and roll arc, egy buliban anno elmesélte, hogy azért becézik Pirának, mert a 70-es évek végén nagyon szerette a Piramis együttest, és még a haja is jó hosszú volt. A cover tehát kiváló, a booklet viszont túlságosan is civil, olyan, mintha egy Facebook oldalt látnánk, itt van apu és anyu, egy régi osztálykép, a művésznő elszíneződött talpa, sütik, virágcsokrok.
De ez persze cseppet sem probléma, legyen egy produkció személyes, elvégre Presser dalai is azok. 

Viszont a felvételek alulhangszereltek, a 13 dalból 11-ben csak zongorát hallunk, így a számoknak nincsen alja, és akármilyen ügyesen hozza Gonda László a ritmust, azért marad hiányérzetünk. A műsor jól szól lemezen, leginkább mégis egy bárban tudnám elképzelni. Akkor viszont tennék a dalok mögé bőgőt és dobot. 

El tudtam volna képzelni vonós hangszerelést is – vö.: Melody Gardot My One And Only Thrill című lemezével. Szóval, jó az irány, de ez a Diana Krall, Melody Gardot-féle füstös-báros vonal karakteresebbé tette volna a produkciót.
Egyébként meg jó, hogy amennyire lehetett a szelekció megspórolta az LGT-számokat, mert ugyebár alig van olyan LGT-szám, amit korábban már ne dolgoztak volna fel. 

A lemeznek A jó veled című dal ad keretet – ez a szerzemény az album végén visszaköszön. Itt már van basszusgitár és dob, mintegy igazolva mindazt, amit a fentiekben leírtunk. Szóval, egyéb hangszerek ringatását is el tudnánk képzelni.