Kőrösi Csoma Sándor halálának évfordulója alkalmából különleges eseményre kerül sor Marosvásárhelyen.
A világhírű orientalista útját és emlékét két olyan rendkívüli meghívott idézi, akik személyesen jártak Csoma nyomában és fotókkal, vetítéssel dokumentálják élményeiket.
Az emlékezés első részében kerül sor Sütő Zsolt Tibetvörös című fotóinstallációjának bemutatására. Sütő Zsolt marosvásárhelyi származású fotográfus volt az első, aki három hónap alatt végigjárta az erdélyi polihisztor teljes Kis-Tibeti útját.
Ezt követően a budapesti Irimiás Balázs, tokiói építész mutatja be a Csoma szobája című előadást. Irimiás Balázs 2007-ben egy kerékpártúrán fedezte fel, Indiában, a négyezer méter magasban a romokban lévő erődítményt és benne Csoma szobáját. Azóta azon munkálkodik, hogy az összedőléstől megmentsék és helyreállítsák az emlékhelyet.
A szervezők szeretettel várnak mindenkit, a belépés díjtalan.
Kőrösi Csoma Sándor
1784. március 27-én szegény sorsú székely kisnemesi család hatodik gyermekeként megszületett Csoma Sándor. (Egyes források (Szilágyi Ferenc kutatásai) szerint 1787-ben született.) Édesapja Csoma András határőr katona, édesanyja Getse Krisztina. Hat testvéréből három érte meg a felnőttkort: Júlia, Krisztina és Gábor (1788-1850). Április 4-én megkeresztelték. 1790-ben megkezdte tanulmányait az elemi iskolában. 1799-ben édesapjával felgyalogolt Nagyenyedre és beiratkozott a Bethlen Kollégiumba, ahol „szolgadiákként” kezdte meg tanulmányait: kisebb munkákkal pénzt keresett, abból fizette tandíját. Már enyedi diákként érlelődött benne a gondolat, hogy fel kell keresnie ősei hazáját. 1807-ben befejezte gimnáziumi tanulmányait. 1815-ben befejezte főiskolai tanulmányait. Elindult Németföldre, Bécsben konzultált Ujfalvy Sándorral, majd egy – valószínűleg – heidelbergi tartózkodás után ment Göttingenbe. 1816 – 1818 között a Göttingeni Egyetem angol ösztöndíjas hallgatója volt, Johann Gottfried Eichhorn tanítványaként orientalisztikával foglalkozott. Ekkor már 13 nyelven írt, olvasott. Tanulmányai után hazatért Erdélybe és felvette a kapcsolatot a kolozsvári tudóskörrel, Döbrentei Gáborral, Gyarmathi Sámuellel, Kenderesi Mihállyal. 1819. november 24-én Csoma Sándor Nagyenyedről indult útjára. November 28-án a Vöröstoronyi-szorosnál lépte át szülőföldje határait. Így írt egyik levelében: „Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, s Keletre jövök, s ahogy csak lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak általában, és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem történetében.”
Forrás: Beol
