Korai középkori templom maradványaira bukkantak régészek a gyulafehérvári Szent Mihály katolikus székesegyház előtt zajló ásatásokon - írja a Krónika című kolozsvári napilap hétfői számában.
Az egyméteres mélységben félköríves apszis romjainak 1,15 méter széles kőtömbökből és kevés tégladarabból készült alapzata van.
Daniela Marcu Istrate régész szerint - aki a hétvégén sajtótájékoztatón számolt be a páratlan felfedezésről - a romok valószínűleg Erdély legrégibb keresztény templomából valók, amely Hierotheus püspök székhelye lehetett.
Hierotheus a 950-es években térítési szándékkal érkezett a vidékre, számára építtethette Gyula fejedelem a templomot. Ugyanakkor a szakember nem zárja ki a templom Szent István nevéhez köthető alapítását sem, ebben az esetben viszont az 1000. évre datálható az építés.
Daniela Marcu Istrate szerint egészen kivételes értékű történelmi műemlékről van szó, amelynek érdekessége, hogy semmilyen módon nincs kapcsolatban, nem érintkezik a mai székesegyházzal, illetve annak elődjeivel, hanem teljesen különálló épület.
"Ez még keleti keresztény rítusban épült templom lehetett, amelytől elkülönülve, a Nyugat felé orientálódás kifejezéseként nem rá, nem vele egybe, hanem tőle elkülönülve épült fel később az immár Róma irányát választó új püspöki székesegyház" - idézi a lap a gyulafehérvári régészt.
A gyulafehérvári római katolikus érsekség célja, hogy a konzervált leletet régészeti parkként mutassák be a közönségnek.
Forrás: MTI
