Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
A világörökség része az amszterdami anyag

A világörökség része az amszterdami anyag

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 04. 25.
Cimbalommuzsika tölti meg a Szentlélek templomot
2022-05-22 11:31:08

Május 26-án Pakson Szabó Dániel cimbalomművész először Tímár Sárát kíséri az  Ének a határtalanról

Sivatagi transz Budapesten: jön a Sunako!
2022-05-21 18:00:00

Palotai Csaba Párizsban élő gitáros pszichedelikus tájakra kalauzol két zenésztársával május 28-án a

Nagy dobásra készül az Álomvándorok Társasága
2022-05-21 14:07:01

Számos sikeres musical után most a Muzsika hangjá t mutatja be az érdi színházcsináló művészcsapat. Csebki

Harminc éves lett a tarkabarka kismadár
2022-05-20 16:54:48

Minden színben pompázó repertoár ugyanakkor apró méretek jellemzik a névadójához sokban hasonlító Kolibri

további bejegyzések a szerzőtől »

Amszterdam csatornáinál, amelyeket 2010-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított, évente 3 millió turista fordul meg, és a minap megnyílt az első múzeumuk is.

"Történetüket soha sem mondták el" - magyarázta az AFP-nek Piet van Winden, a Grachtenhuis magánmúzeum igazgatója, aki szerint pedig "alighanem ez volt a világon a legsikeresebb program egy városi terület bővítésére".

A 17. század, az Aranyszázad kezdetén Amszterdam példátlan fellendülést élt át, ezrével érkeztek az új betelepülők. Cölöpökre épített tengeri kikötője, amelyet egyik oldalán tengeri gátja, a másik oldalon egy régi csatorna félkörös íve, az úgynevezett Singel védelmi vonal határolt, szűknek bizonyult.

Ekkor a városi hatóságok elhatározták, hogy a Singellel párhuzamosan három új csatornát ásatnak, hogy így lecsapoljanak mintegy száz hektárnyi mocsaras területet és házakat, boltokat és raktárakat építsenek az így nyert területen. 1613-tól mintegy 14 kilométernyi új, 2,4 méter mély csatornát ástak ki és ezeket mintegy 80 híddal kötötték össze.

A Herengracht (A polgárok csatornája) 386. szám alatt rendezték be a nagyszabású hidraulikai és városépítészeti vállalkozás előtt tisztelgő múzeumot, egy olyan hajdani bankár palotájában, aki a maga idején részt vett az amerikai függetlenségi háború finanszírozásában. A múzeum megtekintése félórát igényel, aztán mindenki maga fedezheti fel a párhuzamos csatornák varázsát, kerékpáron vagy hajón.

A látogató hangoskalauzzal a kezében kap eligazítást a multimédia-prezentációkról, amelyek nem valamiféle kurzusként tálalják a történetet, hanem úgy adják elő, ahogy a kávéházakban szokás. Így hallhatja a korabeli közreműködők, szereplők - a polgármester, az építész vagy a mérnök - szavait, ahogy megvitatják, módosítják vagy törlik a terv részleteit, amíg eljutnak a végső formához: a középkori várost félkörívben övező négy szimmetrikus csatornához.

"Mindenre gondoltak" - mondja lelkesen Winden -, "a város védelmére, ellátására, a közlekedésre, a higiéniára, az esztétikai megjelenésre és a költségekre is."

A múzeum egyik további termében a csatornák menti élettel és eseményekkel foglalkoznak, így például a panoráma képernyőkön látható a Meleg Büszkeség amszterdami parádéit megörökítő videó, a városnéző hajók szüntelen mozgása vagy az, hogy miként kutatja fel a rendőrség az ellopott kerékpárokat.

"A csatornagyűrű nem alvóváros" - hangoztatja Paul Spies, aki könyvet írt a "grachtokról". "Az emberek ott élnek, ott dolgoznak, vannak hátrányaik, de ezeket mindenki vállalja, mert büszke arra, hogy ott lakhat."
Több mint hatezer csatornaparti házat minősítettek történelmi emléknek. Téglából épültek, keskeny homlokzatuk három-négy emelet magas. "Egységes a struktúra, a szépség, de minden ház más" - mondja Spies, aki kiemelte, hogy a csatornagyűrű és az egész negyed kivitelezése figyelemre méltóan magas színvonalú.

"Ez komoly dolog, mindent beleadtak, nem spóroltak az eszközökön. Az egész együttes azért rendkívüli, mert kiváló állapotban konzerválták" - fűzi hozzá Spies.

Amszterdam csatornái 2013-ban lesznek 400 évesek.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Építészet Hollandia Múzeum Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Álomépületek a vulkán tövében Álomépületek a vulkán tövében
  • Egy belsőépítész titokzatos világa Egy belsőépítész titokzatos világa
  • Mi a magyar snassz? És mi az a neociki? Mi a magyar snassz? És mi az a neociki?
  • Ingyenjeggyel és Tiziano-kiállítással ünnepel a Bécsi Szépművészeti Múzeum Ingyenjeggyel és Tiziano-kiállítással ünnepel a Bécsi Szépművészeti Múzeum
  • Világsztárok kincsei Világsztárok kincsei

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  7. Meztelenség és anatómia
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

versverseny-banner-2021.png

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard