A reneszánsz feltalálói az ókor tudósainak sok ötletét vették át, ezeknek a találmányoknak ered nyomába május elsejei előadásában Fényes Gabriella régész a Lerántjuk a leplet Leonardóról, avagy feltalálók és találmányok az ókorban című előadásában.
"Az utóbbi években egyre népszerűbbé vált a technika csodáinak bemutatása. Amennyiben ezek a kiállítások, könyvek, kiadványok a technika történetével is foglalkoznak, legfeljebb a reneszánsz koráig nyúlnak vissza, egészen pontosan a nagy géniusz, Leonardo munkásságát ismertetik. Divattá vált Leonardót a nagy felfedezőnek tekinteni, holott ebben a vonatkozásban egy volt a reneszánsz újítói sorában. Gondoljunk például a Firenzei dóm kupoláját megépítő Brunelleschire, vagy a laikusok között kevésbé ismert Francesco di Giorgio Martinire, aki jó barátságban is volt Leonardóval, és könyve nemcsak Leonardo birtokába került, hanem ő azt széljegyzetekkel is ellátta. Arról se feledkezzünk meg, hogy ezek a reneszánsz feltalálók, ha szabad így fogalmaznunk, "mérnökök" sokat merítettek az ókor tudósaitól, elsősorban Vitruviustól és Héróntól, akiknek könyvei ismertek voltak a korabeli Itáliájában is" - emelte ki Fényes Gabriella az MTI-nek eljuttatott ismertetőjében.
Mint kifejtette, néhány ókori tudós, a már említetteken kívül például bizánci Philón munkái részben vagy egészben az utókorra maradtak, mások, például Kteszibiósz írásai elvesztek, Archimédesz alakját ellenben népszerű legendák örökítik meg. Találmányaik azonban sokszor az ismeretlenség homályába vesznek.
"Az előadás során ezeknek a találmányoknak a nyomába eredünk, hogy felfedezzük az ókori technika csodáit és ezek későbbi életét. Egyszerű kísérletekkel megmutatjuk, hogyan jött rá Kteszibiósz és Philón, hogy a levegő is anyag, és ebből milyen találmányok eredtek. Megismerjük Hérón néhány automatáját, így a templomajtó-nyitó szerkezetet, az oltár körül táncoló alakokat, a vízmelegítő edényt vagy az oltárra italáldozatot bemutató figurát.
Hogy ezek mennyire nem földtől elrugaszkodott ötletek, mi sem bizonyítja jobban, hogy utóbbi elvén működik a konyháinkban megtalálható "kotyogó" kávéfőző. "Hérón labdáját" sokan a gőzgép előfutárának tartják. Aki ezek után arra gondol, hogy az ókori találmányok csupán játékok voltak, téved. Ókori találmány a vízkerék, a vedersoros láncos vízemelő, az úgynevezett archimedesi csavar, különböző daruk és emelőszerkezetek, de még a dugattyús szivattyú is" - fogalmazott Fényes Gabriella.
Hozzátette: az ókori találmányok közül nagyon kevés eredeti darab maradt az utókorra. Ezek egyike az Aquincumi Múzeumban őrzött, az egész világon egyedülálló vízorgona, amely a Kr. e. III. században élt alexandriai Kteszibiósz találmánya volt. A római korban kedvelt hangszerré vált, közösségi ünnepeken használták, de gazdag magánházak is rendelkezhettek ilyen orgonával. Az aquincumi darabot feliratos táblája szerint Kr. u. 228-ban Gaius Iulius Viatorinus adományozta a tűzoltással is foglalkozó posztósok egyesületének, amelynek székházában állt, és amelynek leégésekor került a földbe. Ezen kívül csak a svájci Avenches-ban és a görögországi Dionban található egy-egy alkatrész, amelyet ókori orgonák töredékeinek tartanak.
"Ez a rendkívüli lelet késztet minket arra, hogy csokorba szedjük a látogatóknak az antik találmányokat és elkalauzoljuk őt a pneumatika és a hidraulika ókori világába" - összegezte a régész.
Marcus Vitruvius Pollio (Kr.e.80-70 - 15) római építész és hadmérnök. Hérón (Kr. e. I. század) görög matematikus, fizikus, feltaláló. Pneumatika című művében 78 olyan készüléket ismertet, amelyet víz-, lég-, illetve gőznyomás működtet. Philón (Kr. e. 300 körül) görög építész, aki Pireuszban sok hajó befogadására alkalmas kikötőt épített. Ktészibiosz (Kr.e. III. század) alexandriai görög mechanikus, legfontosabb találmánya egy precíziós vízóra, amely az évszakonként váltakozó órahosszúságot is mutatta. Légsűrítéssel működő szivattyút, tűzoltófecskendőt is szerkesztett.
Az előadásra május 1-én, 11-kor kerül sor az Aquincumi Múzeum kiállítóépületében. (III. Szentendrei út 135.)
Forrás: MTI
