Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Leonardo lopott

Leonardo lopott

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 04. 26.
A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

további bejegyzések a szerzőtől »

A reneszánsz feltalálói az ókor tudósainak sok ötletét vették át, ezeknek a találmányoknak ered nyomába május elsejei előadásában Fényes Gabriella régész a Lerántjuk a leplet Leonardóról, avagy feltalálók és találmányok az ókorban című előadásában.

Az Aquincumi Múzeum 2009-ben indította el ismeretterjesztő sorozatát azzal a céllal, hogy egyes előadásokon keresztül bemutassa Budapest történetét az őskortól a népvándorlás koráig. Az előadásokra minden hónap első vasárnapján kerül sor.

"Az utóbbi években egyre népszerűbbé vált a technika csodáinak bemutatása. Amennyiben ezek a kiállítások, könyvek, kiadványok a technika történetével is foglalkoznak, legfeljebb a reneszánsz koráig nyúlnak vissza, egészen pontosan a nagy géniusz, Leonardo munkásságát ismertetik. Divattá vált Leonardót a nagy felfedezőnek tekinteni, holott ebben a vonatkozásban egy volt a reneszánsz újítói sorában. Gondoljunk például a Firenzei dóm kupoláját megépítő Brunelleschire, vagy a laikusok között kevésbé ismert Francesco di Giorgio Martinire, aki jó barátságban is volt Leonardóval, és könyve nemcsak Leonardo birtokába került, hanem ő azt széljegyzetekkel is ellátta. Arról se feledkezzünk meg, hogy ezek a reneszánsz feltalálók, ha szabad így fogalmaznunk, "mérnökök" sokat merítettek az ókor tudósaitól, elsősorban Vitruviustól és Héróntól, akiknek könyvei ismertek voltak a korabeli Itáliájában is" - emelte ki Fényes Gabriella az MTI-nek eljuttatott ismertetőjében.

Mint kifejtette, néhány ókori tudós, a már említetteken kívül például bizánci Philón munkái részben vagy egészben az utókorra maradtak, mások, például Kteszibiósz írásai elvesztek, Archimédesz alakját ellenben népszerű legendák örökítik meg. Találmányaik azonban sokszor az ismeretlenség homályába vesznek.

"Az előadás során ezeknek a találmányoknak a nyomába eredünk, hogy felfedezzük az ókori technika csodáit és ezek későbbi életét. Egyszerű kísérletekkel megmutatjuk, hogyan jött rá Kteszibiósz és Philón, hogy a levegő is anyag, és ebből milyen találmányok eredtek. Megismerjük Hérón néhány automatáját, így a templomajtó-nyitó szerkezetet, az oltár körül táncoló alakokat, a vízmelegítő edényt vagy az oltárra italáldozatot bemutató figurát.
Hogy ezek mennyire nem földtől elrugaszkodott ötletek, mi sem bizonyítja jobban, hogy utóbbi elvén működik a konyháinkban megtalálható "kotyogó" kávéfőző. "Hérón labdáját" sokan a gőzgép előfutárának tartják. Aki ezek után arra gondol, hogy az ókori találmányok csupán játékok voltak, téved. Ókori találmány a vízkerék, a vedersoros láncos vízemelő, az úgynevezett archimedesi csavar, különböző daruk és emelőszerkezetek, de még a dugattyús szivattyú is" - fogalmazott Fényes Gabriella.

Hozzátette: az ókori találmányok közül nagyon kevés eredeti darab maradt az utókorra. Ezek egyike az Aquincumi Múzeumban őrzött, az egész világon egyedülálló vízorgona, amely a Kr. e. III. században élt alexandriai Kteszibiósz találmánya volt. A római korban kedvelt hangszerré vált, közösségi ünnepeken használták, de gazdag magánházak is rendelkezhettek ilyen orgonával. Az aquincumi darabot feliratos táblája szerint Kr. u. 228-ban Gaius Iulius Viatorinus adományozta a tűzoltással is foglalkozó posztósok egyesületének, amelynek székházában állt, és amelynek leégésekor került a földbe. Ezen kívül csak a svájci Avenches-ban és a görögországi Dionban található egy-egy alkatrész, amelyet ókori orgonák töredékeinek tartanak.

"Ez a rendkívüli lelet késztet minket arra, hogy csokorba szedjük a látogatóknak az antik találmányokat és elkalauzoljuk őt a pneumatika és a hidraulika ókori világába" - összegezte a régész.

Marcus Vitruvius Pollio (Kr.e.80-70 - 15) római építész és hadmérnök. Hérón (Kr. e. I. század) görög matematikus, fizikus, feltaláló. Pneumatika című művében 78 olyan készüléket ismertet, amelyet víz-, lég-, illetve gőznyomás működtet. Philón (Kr. e. 300 körül) görög építész, aki Pireuszban sok hajó befogadására alkalmas kikötőt épített. Ktészibiosz (Kr.e. III. század) alexandriai görög mechanikus, legfontosabb találmánya egy precíziós vízóra, amely az évszakonként váltakozó órahosszúságot is mutatta. Légsűrítéssel működő szivattyút, tűzoltófecskendőt is szerkesztett.

Az előadásra május 1-én, 11-kor kerül sor az Aquincumi Múzeum kiállítóépületében. (III. Szentendrei út 135.)

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Budapest Római Birodalom Régészet Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • A lélek hangja Harlem szívéből – Motown klasszikusokkal tér vissza a gospelkórus A lélek hangja Harlem szívéből – Motown klasszikusokkal tér vissza a gospelkórus
  • Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi
  • Exkluzív interjút adott Jennifer Lopez Exkluzív interjút adott Jennifer Lopez
  • Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban
  • Május 19-én nyitja meg kapuit a Gustav Klimt: The Immersive Experience interaktív kiállítás Május 19-én nyitja meg kapuit a Gustav Klimt: The Immersive Experience interaktív kiállítás

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard