Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Rádió
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Rádió
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Monumentális alkotással indul a filmfesztivál

Monumentális alkotással indul a filmfesztivál

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 04. 28.
Új kötetéről mesél Szabó T. Anna
2021-01-21 14:43:35

A Jókai Mór Művelődési Ház Facebook oldalán láthatjuk január 22-én 19:00-tól azt a beszélgetést, amelyben

Ingyenjeggyel és Tiziano-kiállítással ünnepel a Bécsi Szépművészeti Múzeum
2021-01-21 11:21:03

Az évente több mint egymillió látogatót vonzó Kunsthistorisches Museum idén ünnepli fennállásának 130.

Meglepetéssel rukkolt elő a Radnóti
2021-01-18 20:55:23

A színház magazinja most digitális, interaktív kiadványként jelenik meg. Mivel nincs fizikai tere

Harminc éves az Orfeo zenekar
2021-01-18 17:08:04

Online közvetítik jubileumi koncertjüket január 19-én. A Purcell Kórust Vashegyi György 1990-ben alapította

további bejegyzések a szerzőtől »

Szergej Eizenstein (1898-1948) szovjet filmrendező legendás alkotásával, a Patyomkin páncélos felújított, digitalizált változatával indul a Brit Filmintézet pénteken kezdődő fesztiválja, amely az orosz filmművészet úttörőit mutatja be.

A decemberig tartó KINO elnevezésű projekt keretében a brit publikum az orosz és a szovjet filmgyártás legjobb alkotásaival ismerkedhet meg.

"A korai szovjet filmművészet rendkívüli hatást gyakorolt a Nyugatra, egyaránt megihletve szokatlan ábrázolásmódjával, ritmusával a költőket, festőművészeket, vagy a hollywoodi producereket. Ez a hatás a hangosfilm megjelenése után óhatatlanul csökkent, s napjainkban a szovjet filmművészet klasszikusai közül alig néhányat ismerünk" - olvasható a brit Historical Association honlapján.

A Patyomkin páncélos című fekete-fehér némafilm Szergej Eizenstein leghíresebb alkotása, amelyben az 1905-ös forradalom egyik megtörtént epizódját dolgozta fel. A matrózok fegyveres felkelésének közvetlen oka az volt, hogy a legénységnek romlott húst adtak. A lázadás 1905. június 27-én tört ki, a legénység megölte, illetve letartóztatta a tiszti kar tagjait, s a hajót Odesszába irányította, hogy segítse az ottani munkások és matrózok harcát. A felkelés elbukott, a matrózok a romániai Constantában átadták a hajót az ottani hatóságoknak, amelyek visszaszolgáltatták azt Oroszországnak. A legénység többsége emigrációban maradt.

A filmet 1925. december 5-én mutatták be Moszkvában. A vetítésre Eisenstein az egész stábot matrózruhába öltöztette és a mozi előcsarnokát a tengerészet zászlóival díszíttette fel. A Patyomkin páncélos már a következő évben külföldön is sikert aratott. Díjat nyert a párizsi világkiállításon, az Amerikai Filmakadémia 1926-ban a legjobb filmnek választotta. A Patyomkin páncélos 1958-ban a legtöbb szavazattal került a világ legjobb filmjeiként elismert Brüsszeli tizenkettő listájának élére. Húsz évvel később, 1978-ban még mindig az első 100 legjobb alkotás közé sorolták.

A Berlini Filmfesztiválon 2005-ben mutatták be a rekonstruált digitalizált változatot, amelyen a nézők a híres lépcsősori jelenet eredeti képsorát láthatják, s felfedezhetnek egy Trockij-idézetet is, amelynek helyére később egy Lenin-idézet került.

A lépcső-jelenet:



A brit közönség Eizenstein alkotását nyolc moziban és művészeti központban láthatja majd, s a vetítéseken zenei aláfestésként Edmund Meisel (1894-1930) osztrák zeneszerző ugyanazon szerzeménye csendül fel, amely a film 1925-ös berlini világpremierjén hangzott el.

A KINO programján szerepel Eizenstein egy másik filmje is, a mezőgazdaság kollektivizálásának szentelt Régi és új című, 1929-es alkotás, amelyet most mutatnak be először külföldön.

Bemutatják Vszevolod Pudovkin (1892-1953) Dzsingisz kán utóda (1928) című filmjét is.

A szervezők tudományos fantasztikus filmekkel megemlékeznek meg Jurij Gagarin 1961-es űrutazásának ötvenedik évfordulójáról.

Az eseménysorozat zárásaként novemberben-decemberben műsorra tűznek egy válogatást Alekszandr Szokurov (1951) dokumentum- és játékfilmjeiből. Ebből az alkalomból Londonba várják a rendezőt, akinek legismertebb alkotása a 2002-ben forgatott Orosz bárka. A film egy szürreális időutazás története, amely egyetlen helyszínen, az Ermitázs, az egykori Téli Palota termeiben játszódik. Az utazásnak két résztvevője van: egy kortárs orosz filmrendező (maga Szokurov), és egy külföldi utazó, a francia Custine márki, aki 1839-ben valóban járt Oroszországban, sőt nagy lélegzetű útirajzában be is számolt a látottakról. A rendező arra keresi a választ, hogy a második és a harmadik évezred fordulóján miként lehet megeleveníteni az orosz történelmet.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Film Oroszország Anglia

Ajánlott bejegyzések:

  • Az orosz járványsorozat zombik nélkül is vérfagyasztó Az orosz járványsorozat zombik nélkül is vérfagyasztó
  • A szovjet űrhajósok sikolyát a Földön sem hallani A szovjet űrhajósok sikolyát a Földön sem hallani
  • Ideje kilépni Ideje kilépni
  • Egy felsírás után Egy felsírás után
  • Újra van Lelke a Pixarnak Újra van Lelke a Pixarnak

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. Megjöttek a meztelen hősnők
  4. A 10 legütősebb drogos film
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  7. Meztelenség és anatómia
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard