Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Rádió
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Rádió
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
„Egymás kenyerét sütjük”- interjú Vámos Miklóssal

„Egymás kenyerét sütjük”- interjú Vámos Miklóssal

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 05. 03.
Jön a tériszonyos tűzoltó
2021-01-25 11:23:58

Már javában forog a Nagykarácsony című romantikus vígjáték a Nemzeti Filmintézet támogatásával. Az

Virtuális kiállítótér nyílt a berlini magyar kulturális intézetben
2021-01-24 12:46:13

A koronavírus-járvány közepette is látogatható a Collegium Hungaricum Berlin.  Az intézet saját

Művészek zárt ajtók mögött
2021-01-23 14:32:30

A Pesti Vigadóban bejárjuk Csíkszentmihályi Róbert kiállítását, az Urániában megtudjuk min dolgozik Gera

Azt hittem, hogy jókedved van – koncert a magyar kultúra napján
2021-01-22 19:38:45

Itt van Herczku Ágnes, Nikola Parov és Palya Bea – házigazda Novák Péter és az Etnofon! Tizenhárom

további bejegyzések a szerzőtől »

Kedves olvasóink, amikor megalapítottuk a Kultúrpartot, feltett szándékunk volt, hogy segítsük a fiatal kezdő művészek, alkotók munkáját. Most is ezt tesszük, amikor tehetséges határontúli diákújságíró-gyakornokunk Ugron Réka beszámolóját közöljük a most folyó sepsiszentgyörgyi Szent György napokról. Kérlek olvassátok szeretettel - hamár nem lehettek ott:) - a szerk.

Vámos Miklós, magyarországi író, forgatókönyvíró, dramaturg Világjáró családtörténetek címmel tartott előadást a 20. Szentgyörgy Napok alkalmával. A közönségtalálkozó előtt a családról és ennek fontosságáról beszélgettem vele.

Miért tartja Ön még érdekesnek a mai világban a család és történelem összefüggéseit?

Tulajdonképpen engem nem a család érdekel, hanem az egyén egyfajta szociálpszichológiai hozzáállása: az, hogy hogyan viselkedik kisebb csoportokban, amikor nincs egyedül. Legyen szó két barátról, apáról és lányáról, házaspárról, testvérekről, mégis mindezek a családra vezethetők vissza. Ez szerintem ironikus, mert a család megszűnt a
20. század végére. Ma már azt látjuk, hogy a család egyáltalán nem tölti be azt a szerepkört, amit az emberek rábíztak, vagy rá próbáltak bízni. Ebben én nem tudok senkinek semmiféle tanácsot adni, mégis a kíváncsiságom megmaradt: nagyon érdekel, hogy mások hogyan élik meg ezeket a problémákat.

Milyen céllal ír? Szándék, hogy regényeivel befolyásoljon, esetleg jobbá tegyen embereket, vagy éppen kisebb, nagyobb csoportokat?

Én azt hiszem, hogy az irodalomnak nincs célja. Egy szerzőnek lehet célja, de ez csak árt neki. A jó hozzáállás, hogy leülünk, szemügyre veszünk egy témát és próbáljuk követni a saját belső intuiciónkat. Ha ez jó, akkor sikerült kifejezni valamit a világból, és ha másoknak hasznos, az nagyon biztató. De nem ez az elsődleges cél. Az ember elsősorban azért ír, hogy a saját lelkét építse ezáltal. Furcsa ezt bevallani, nem is szokták, de szerintem ezzel mindenki így van.

Mit jelent Önnek a család?


Ez bonyolult kérdés, mert legalább két féle család van. Az egyik, amelyikbe belecsöppenünk, a másik, amelyiket mi magunk alakítunk ki. A családi háttér mindenképp biztonságot nyújt: mindenki jobban tud teljesíteni, ha vannak mellette valakik. A lényeg az, hogy ne legyen magányos az ember.

Kérem, meséljen egy történetet! Ami pont most eszébe jut... 

Rengeteg történetet tudnék mesélni, de egyiknek sem én vagyok a főszereplője. Inkább csak szemlélője vagyok az olyan történeteknek, amik másokról szólnak. Ebben a pillanatban, furcsa mód, Kodály Zoltán jut eszembe. Gyermekkoromban sokat láttam, öregkorára pedig úgymond kiállítási tárgy lett. Közel lakott hozzánk, minden nap gyalog járt, és a házunk előtt bicegett el a botjával. Mindenki megbámulta. Én pedig azon gondolkoztam, hogy milyen furcsa lehet, hogy nem tud úgy sétálni, hogy ne figyelne rá legalább egy szempár. Emellett minden nap kértünk tőle legalább egy autogrammot, - nem mintha annyira szerettük volna a zenéjét -, de öt Kodály - autogrammra lehetett egy korabeli futballista autogrammot cserélni. Arra viszont sosem gondoltam, hogy ez neki milyen rossz lehet. Tehát ő nem mehet elesett arccal az utcán, mert akkor az a reakció, hogy „nézd már, milyen rossz bőrben van!” . És tudja mit?! Most én is ilyen helyzetbe kerültem. Nem tudok úgy végigmenni az utcán, hogy ne néznék, milyen bőrben vagyok. Ennek egyfelől sokat köszönhetek, hiszen ez az emberek szeretete, néha azonban nagyon jó lenne álarcban jönni-menni. Jó lenne például egyszer Kukorellinek maszkírozva idejönni, és csak hallgatni, hogy mit mondanak.

Vámos Miklós előadása során valóban rengeteg kis történetet mesélt el, gyerekkoráról, a családról, tapasztalatairól... Köztük nem egy szórakoztatót! Mikor például utazás közben egy vonaton édesapját utánozva ő maga is cigarettát sodort papirból. Ezt azonban a határőr elkobozta, mivel csak x doboz cigarettát szabadott a határon átszállítani, és ez már az y-dik volt. Mindezt abban a hiszemben, hogy majd ő, a hatósági közeg elszívja. A rövid történetek között írói énjéről is szó esett. Bár az írókat négy csoportba kategorizálja, elmondása szerint saját műfaja mindenik stílustól eltérő, könyveiben „ az élet van”. Véleménye szerint magyar írótársai között az a tévhit él, hogy ha közülük valaki sikeresen ír, azzal eleszi a többiek elől a kenyeret. Meggyőződése, hogy ez éppen fordítva van: azzal, hogy írnak, egymás kenyerét sütik, tehát az irodalmat népszerűsítik, nem csak saját írásaikat. Ezért azzal a reménnyel köszönt el, hogy talán saját, és mások könyveit is sikerült megszerettetnie a közönséggel. „Régen a regényeket azzal zárták, hogy ha idáig elért a kedves olvasó, tartson meg jó emlékezetében. Én is ezt szeretném”.

Forrás: Kultúrpart.ro

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom Erdély Interjú Sepsiszentgyörgy

Ajánlott bejegyzések:

  • Meghalt Nagy Alfréd Meghalt Nagy Alfréd
  • Sepsiszentgyörgyről a Teleki térre, Velencén át, Kalotaszeg érintésével Sepsiszentgyörgyről a Teleki térre, Velencén át, Kalotaszeg érintésével
  • Fontosabb, mint a sok háború és béke Fontosabb, mint a sok háború és béke
  • Írókölcsönző, kritikustusa, novellaimpró és sütés-főzés Írókölcsönző, kritikustusa, novellaimpró és sütés-főzés
  • Bereményi Géza 75! Bereményi Géza 75!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. Megjöttek a meztelen hősnők
  4. A 10 legütősebb drogos film
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  7. Meztelenség és anatómia
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard