Bár a tudományos és technikai újdonságok legmeghatározóbb korszaka a XX. század, ha nem lettek volna az alábbi találmányok, talán ma sem lenne számítógép, vagy nem repülnénk át a fél világot néhány óra alatt.

Az 1800-as évek is sok, a legkevésbé sem elhanyagolható ipari szabadalommal örvendeztette meg a világot. A XIX. századi visszatekintés megmutatja, miből fejlődött ki a mai technikavezérelt életünk.

10. A gőzgép

Habár a gőzgépet legelőször az ókori görögök és a rómaiak kísérletezték ki, és az első kezdetleges modellek már a XVII. században elkészültek, csak a XIX. században vált igazán az ipari fellendülés mozgatórúgójává. Lehetetlen elképzelni a XIX. századot gőzgép nélkül, hiszen sok szempontból ez segítette az amerikaiak nyugati terjeszkedését, szerepe volt a polgárháborúban és az amerikaiak világhatalmi törekvéseinek első lépéseinél is ott volt. Igaz, hogy végül más energiaforrások jobbnak bizonyultak, a XIX. században mégis a gőz volt a király.

9. Mozdony

Persze ahhoz, hogy a gőzgépnek hasznát tudják venni, kellett, hogy hajtson valamit. A mozdony először 1829-ben jelent meg az Egyesült Államokban a Baltimore–Ohio vasútvonalon. A század derekán már több száz mozdony közlekedett az Államokban, később pedig szinte bárhova el lehetett jutni néhány nap alatt. Próbáljuk csak elképzelni a XIX. századot a mozdonyok pöfékelése nélkül, ahogy a végtelen vasútvonalakon zötykölődnek. Mondhatni, a mozdony tette Amerikát azzá, ami.


8. Telefon

Az, hogy az emberi hang egy dróton keresztül eljuthat egyik helyről a másikra, a boszorkánysággal közeli misztikus dolognak számított. Mígnem 1876 márciusában Alexander Graham Bell bejegyeztette „elektronikus távíróját”. Ezzel lehetővé vált, hogy megzavarjuk egymást ebéd közben vagy kirángassunk másokat egy forró fürdő kényelméből.

Az egyetlen kérdés az, ki tervezte az első telefont? Talán Johann Reis 1861-ben? Antonio Menucci 1871-ben? Vagy Elisha Gray 1876-ban? A válasz még ma is vitatott, de végtére is, számít ez? 

7. Távíró

Habár Európában már évek óta fejlesztés alatt állt, a távírót az Egyesült Államokban Samuel Morse és asszisztense, Alfred Vail hozta működésbe. (A Morse-jeleket igazából Vail dolgozta ki, ennek ellenére nem Vail-kódnak nevezik.) 1843-ban a Kongresszus egy előrelátó pillanatában elrendelte az ország „bedrótozását”. Milyen hatással volt ez a történelemre? Lincoln néhány órával a Gettysburgi csata vége után már parancsot adhatott a csapatok elvezénylésére, és mindezt az irodájától nem messze található távíró-központban tette meg. A távíró nélkül ez akár napokig is eltarthatott volna.

6. Belső égésű motor

Míg az elsődleges energiaforrás a gőz volt a XIX. század nagy részében, az 1880-as években utóda – a belső égésű motor – jelent meg először négyhengeres majd dízelmotor formájában. Habár a század során még nem sikerült teljesen kifejleszteni, végül nemcsak a gőzgép szerepét vette át teljesen, hanem olyan iparágak beindításában is szerepet játszott, amikre nem is gondoltak volna: autó, repülő és a multifunkciós fűnyíró is készült a segítségével. És, annak ellenére, hogy manapság környezetvédelmi szempontból sokan kritizálják ezt a találmányt, még mindig kevesebb káros anyagot bocsát ki, mint egykor a szénnel működő gőzgépek.

5. Puska

Habár a jó öreg, megbízható muskéta és az ágyú már évszázadok óta jelen volt, a lőfegyver a XIX. század közepéig nem számított meghatározó találmánynak. A puska jóvoltából először nőtt a lőtávolság, majd javult a pontosság. Aztán feltalálták a töltényt, amely átvette a puskapor szerepét, és több lövést tett lehetővé egymás után. Végül a hátultöltős szerkezet vált igazán népszerűvé, mellyel a lövés gyorsabbá és egyszerűbbé vált. 

4. Páncélos hajó

A gőzgép és a puska mellett a század találmánya a fából készült gőzhajót felváltó páncélos hajó. Ez az átalakulás olyan gyorsan zajlott, hogy a század végére a legkisebb hajókat is fémtestűnek tervezték. A változás a háború alakulására is hatással volt. A trafalgari csatához hasonló ütközetekben a hajók többé nem néhány méterről, hanem akár mérföldekről is lőhették egymást. Így talán kevésbé volt romantikus mint Nelson idejében, azonban tagadhatatlanul hatékonyabb volt.

3. Villanykörte

Hol lennénk most villany vagy villanykörte nélkül? Lehet, hogy épp a petróleumlámpa fényénél ücsörögve találgatnánk miért nem működik a kenyérpirító. A ma használatos izzólámpák ősét Thomas Alva Edison találta fel. Bár a történészek még 22 feltalálót tartanak számon, de Edison volt az első, aki olyan anyagot talált, mely gazdaságossá tette az elektromos felhasználást.

Egyértelmű, hogy az elektromosság nagy hatással volt a társadalomra. Hatására nemcsak a tűzveszélyes világítóberendezések használata csökkent, majd tűnt el, de a televízió, a rádió, a hűtő és a vasaló felfedezéséhez vezető utat is kipárnázta. Persze villamosszék is az áramnak köszönheti megjelenését, de az egy másik történet.



2. Fotográfia

Az 1840-es évekig súlyos összegeket fizethettünk, hogy egy festőművész valódi énünknél csábítóbb kinézettel és heroikusabban örökítsen meg az utókor számára. A fotográfia feltalálásával azonban mindez megszűnt. Hirtelen mindenki teljes valójában jelent meg a képeken: morcosan, lekonyuló szájjal, ahogy a XIX. században ez megszokott volt. Az 1890-es években jelentek meg az első mozgóképet rögzítő eszközök is, amik megörökítették a szomorú század szomorú arcait.


1. Gyapotszedő „Cotton Gin”

Talán meglepő, hogy ez is felkerült a listára, de gondoljunk csak bele, milyen hatással volt Eli Whitney találmánya az egész világra. Mindezidáig a rabszolgatartás csak erkölcsi szempontból bizonyult rossznak. Ezzel a gyapotszedő gépezettel, ami hússzor hatékonyabban működött, mint egy-egy rabszolga, a rabszolgaságot gazdaságilag is célszerűtlenné tette.

Persze, ezzel nemcsak a déli rabszolgatartóknak váltak feleslegessé a rabszolgák, hanem a polgárháborúhoz vezető folyamatok is felgyorsultak. De az emberiség fejlődésében minden fontos lépcsőfoknak megvan az ára.

Már csak az a kérdés, hogy vajon mit választanánk a XX. század 10 legfontosabb találmányának?