Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
Lámakaka kellett a világ legnagyobb civilizációjához

Lámakaka kellett a világ legnagyobb civilizációjához

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 05. 23.
Hétvégén találkozzunk Tállyán!
2026-09-18 01:49:19

Koncertek, színház, bor- és gasztro programok, futás, evezés, bányalátogatás, túrák, várják szeptember

Fesztivállal köszönti az őszt a Hagyományok Háza
2026-09-18 01:34:44

Idén ősszel először kel szárnyra a Fecskehajtó Fesztivál, a Hagyományok Háza új, kétnapos összművészeti

Formabontó módszer a zeneoktatásban
2026-09-15 16:14:24

Az Ördöngös Népzenetanodában a gyerekek azon az úton indulhatnak el, amelyen egykor a falusi zenészek tanultak:

Új tagokkal lép fel az Analog Balaton
2026-09-14 12:09:37

Új lemez, újrahangszerelt dalok, barátokból álló zenekar és egy kizárólag erre az alkalomra megálmodott

további bejegyzések a szerzőtől »

A világ egyik legnagyobb ősi civilizációja egy új kutatás szerint lámaürülékre épülhetett.

Machu Picchu – a perui Andokban fekvő híres inka város – idén júliusban ünnepli „felfedezésének” századik évfordulóját. Magas méltóságok érkeznek majd a júliusi eseményre, mely a 100. évet jelzi azóta, hogy Hiram Bingham amerikai felfedező először pillantotta meg a várost.

Az Antiquity folyóiratban publikált régészeti tanulmány szerint lámaürülék szolgáltatta az inka társadalom növekedésének alapját. 2700 évvel ezelőtt a vadászó-gyűjtögető életmódról a gazdálkodóra történő áttérés volt azon fordulópont, amely először eredményezte, hogy az inkák a Machu Picchunak otthont adó Cuzco-területen telepedtek le és társadalmuk növekedésnek indult – mondja Alex Chepstow-Lusty, a vizsgálat szerzője. A kutató szerint a mezőgazdaság fejlődése és a kukorica termesztése kulcsfontosságú volt a társadalmak növekedéséhez.


Chepstow-Lusty éveket töltött egy apró tó - Marcaccocha – iszapjában lévő szerves üledékek elemzésével. A tó az alacsonyabban fekvő dzsungel és Machu Picchu közötti úton fekszik. A csapat kapcsolatot talált a kukoricapollen Kr.e. 700 körüli - mely első alkalommal mutatta, hogy a termény ilyen magasságban is termeszthető - első megjelenése, valamint az állati ürülékkel táplálkozó atkák egyedszámának megugrása között.

Arra a következtetésre jutottak, hogy a széleskörű áttérés a gazdálkodásra csak úgy volt lehetséges, ha extra adalékanyagot használtak, ami jelen esetben szerves trágyát jelentett. Más szavakkal, hatalmas mennyiségű lámaürüléket.

A lámát akkor és ma is széles körben alkalmazzák a perui Andokban az áruk cipelésére, valamint hús és gyapjú szolgáltatására. A Marcaccocha egy ősi kereskedelmi út mellett fekszik, a dzsungel és a hegyek között árucikkeket szállító állatok megállhattak mellette inni és üríteni. Chepstow-Lusty szerint mindez trágyát szolgáltatott, melyet könnyen összegyűjthettek - ahogy ma is teszik – a környező termőföldek számára.

Ahogy az inkák a vadon termett quinoáról a kukorica fogyasztására álltak át – mely több kalóriát tartalmaz – társadalmuk fejlődésnek indult a Cuzco régióban. Mintegy 1800 évvel azt követően, hogy a vadászó-gyűjtögető életmódot először adták fel a gazdálkodásért – Kr.u. 1100 körül – hosszabb, melegebb időszak köszöntött be, amely lehetővé tette, hogy a civilizáció tényleg felvirágozzon, ami az Ollaytaytambóhoz és Machu Picchuhoz hasonló, hatalmas kőépületek felállításához vezetett.

Ma az inkák már eltűntek, nagyrészt a spanyol hódítók pusztították el őket az 1500-as években. Ám leszármazottaik, a kecsuák jelenleg is a lámaürüléket alkalmazzák trágyának és fűtőanyagnak.

Forrás: Hirado.hu

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Peru Régészet Állatvilág Képző Felfedezés

Ajánlott bejegyzések:

  • Az emberség ünnepe Az emberség ünnepe
  • „Nem több ezer emberre utazunk, hanem egy válogatott társaságra” „Nem több ezer emberre utazunk, hanem egy válogatott társaságra”
  • Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása