Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Elment Mádl Ferenc

Elment Mádl Ferenc

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 05. 29.
Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen
2025-06-24 12:28:09

31 fiatal zongorista, köztük hat magyar lép pódiumra idén szeptemberben a Zeneakadémián megrendezett versenyen.

további bejegyzések a szerzőtől »

Mádl Ferenc 80 éves korában, vasárnap, nem sokkal 13 óra után halt meg – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal.

"Megrendülten állunk a hír hallatán. Nyugodjék békében!" – írta Mádl Ferenc volt köztársasági elnök halálhírének bejelentése után egy órával Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap.

Mádl Ferenc 1990 és 1993 között az Antall-kormány tárca nélküli minisztereként dolgozott, 1993 és 1994 között a Boross-kormányban a művelődés- és közoktatásügyi tárcát felügyelte. 2000 és 2005 között töltötte be az államfői tisztséget.


Mádl Ferenc 1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1961-1963 között a strasbourgi egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán folytatott tanulmányokkal egészítette ki szakmai ismereteit. 1955-től bírósági fogalmazóként, majd titkárként, 1956 és 1971 között a Magyar Tudományos Akadémia Központi Hivatalának állam- és jogtudományi referenseként, később osztályvezetőjeként dolgozott. 1971-től az ELTE Polgári Jogi Tanszékének docenseként tanított, majd 1973-tól egyetemi tanárként folytatta oktató munkáját. Közben, 1972 és 1980 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének főmunkatársa volt, 1978-tól 1985-ig a Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatói teendőit látta el. 1985-2000 között az ELTE Nemzetközi Magánjogi Tanszékének vezetője.

Az állam- és jogtudomány kanditátusa, tudományos fokozatot 1964-ben, a tudomány doktora fokozatot pedig 1974-ben, "A vállalat és a gazdasági verseny az európai gazdasági integráció jogában" című disszertációjával szerezte meg. 1987-ben az MTA levelező, majd 1993-ban az MTA rendes tagjainak sorába választották. Tudományos tevékenysége során elsősorban polgári joggal, nemzetközi magánjoggal és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogi problémáival, valamint európajoggal foglalkozik.

1984-1990 között a Tudományos Minősítő Bizottság titkára, 1985-től a Harvard Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Akadémia, 1988-tól a magánjog egységesítését szolgáló római nemzetközi intézet (UNIDROIT) kormányzó tanácsának tagja, 1989 óta az államok és külföldi beruházások washingtoni nemzetközi választott bíróság központi bírája. Emellett részt vesz több tudományos folyóirat szerkesztésében, illetve számos szervezet munkájában, tagja több nemzetközi akadémiának, többek között 1989 óta az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiának (ASEA). Vendégprofesszorként számos külföldi egyetemen tanított.
1999-ben Széchenyi-díjat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói, valamint tudományszervezői tevékenységéért. 1999-ben a francia Becsületrend lovagi fokozatával, 2001-ben nagykeresztjével tüntették ki. Az ELTE tiszteletbeli doktora és számos egyetem díszdoktora (Athén, Heidelberg, München, Nápoly, Sorbonne, Tallinn). Több könyv és tanulmány szerzője.

A politikai életben a rendszerváltás után vállalt szerepet. 1990. május 23-tól 1993. február 22-ig az Antall-kormány tárca nélküli minisztereként feladata volt az MTA felügyelete; közreműködés a kormány tudománypolitikai célkitűzéseinek meghatározásában, valamint külön megbízás alapján a kormány, illetve a miniszterelnök képviselete a nemzetközi szervezetekben.

1990. augusztus 1-jétől az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökeként is dolgozott, majd 1992-től a kormány nevében felügyeletet gyakorolt az Állami Bankfelügyelet felett, s egyúttal a Bankfelügyeleti Bizottság elnöki tisztét is betöltötte 1993 februárjáig. Felügyeletet gyakorolt továbbá az MTA Központi Hivatala, valamint az Országos Tudományos Kutatási Alap felett is. 1990 augusztusától a kormány Tudománypolitikai Bizottságának elnöke, 1992-1993-ban pedig a Humánpolitikai Kabinet elnöke volt. 1993. február 22-től 1994. július 15-ig művelődési és közoktatási miniszterként tevékenykedett. 1994 februártól júliusig a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöki posztján állt. 1994-ben a Nemzeti Kulturális Alap elnöki tisztét is betöltötte.

1995-ben az ellenzéki MDF-KDNP-FIDESZ köztársaságielnök-jelöltje volt. 1996-ban egyik kezdeményezője lett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének, amelynek elnöki tisztségét ellátta 2000 júniusáig. 1999-től egy éven át tagja volt az Orbán-kormány tudományos tanácsadó testületének.

Miután 2000. június 6-án az Országgyűlés - a Fidesz és az FKGP jelöltjeként, de pártonkívüliként - a Magyar Köztársaság elnökévé választotta, 2000. augusztus 4-én beiktatták hivatalába. Ötéves hivatali ideje alatt több mint 70 külföldi látogatást tett, összesen 32 országban járt. Sokat közülük többször is felkeresett a kétoldalú kapcsolatok ápolása céljából vagy nemzetközi rendezvények, értekezletek keretében. Útjai között többször vett részt díszdoktorrá avatásán.

2000-2005-ig több mint 520 új törvényt, törvénymódosítást látott el kézjegyével. Hét esetben a parlament által már elfogadott törvényt véleményezésre továbbított az Alkotmánybírósághoz, illetve visszautalt további tárgyalásra az Országgyűlésnek. Emellett négy törvény esetében előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól.

Forrás: Hirado.hu

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Politika Gyász Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Elhunyt Éri Péter népzenész Elhunyt Éri Péter népzenész

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard