Kiállítás nyílik a Budapesti Városvédő Egyesületben a Budavári Sikló történetéről az építéstől az újjáépítéséig abból az alkalomból, hogy a második világháborúban megrongálódott siklót felújítva 25 éve, 1986 júniusában adták át.
Az 1870-ben megnyitott Budavári Sikló Európa második ilyen létesítmény volt a maga idején. Gróf Széchenyi Ödön - Széchenyi István fia - kezdeményezte 1867-ben, a franciaországi Lyonban látott példa nyomán, hogy a Várhegy lejtőjére gőzhajtással működtetett kötélvontatású vasút épüljön. A jármű hetvenöt éven át hibátlanul működött, 1873-ban egy év alatt 1,5 millió utast szállított, 1943-ban a bevétel elérte a kétmillió forintot.
Időközben a Siklót többször is átalakították, de a gépészeti rész érintetlen maradt 1944 végéig, amikor az ostrom idején az év utolsó heteiben a felső állomást és a kocsit bombatalálat érte.
A még meglévő gépeket, berendezéseket 1948-49 folyamán elszállították, a pálya sínanyagát a romeltakarítási, vasgyűjtési mozgalom "hasznosította". Hosszú évek civil aktivitásának köszönhetően 1980-ban a Főváros megbízást adott a METRÓBER vállalatnak, hogy készítsen átfogó tanulmánytervet a sikló újraépítéséről. Ez lett az alapja a további helyreállításnak. A civil mozgalomból állami, illetve fővárosi program lett és 1986. június 4-én, éppen 25 évvel ezelőtt átadták a siklót a forgalomnak.
Ma a két kocsi - Margit és Gellért - reggeltől estig szállítja az utasokat a 95 méternyi pályán. Az alsó és a felső állomás közötti szintkülönbség 50 méter. A két kocsi inga jelleggel van összekötve: miközben az egyik kocsi felfelé indul, a másik lefelé megy. Kocsinként egyszerre 24 utast tud szállítani, a jelenlegi szerkezet másodpercenként 3 méteres sebességre lett kiépítve, ezt a tempót azonban 1988-ban az utasok kérésére a felére csökkentették.
A emléktábla avatását június 7-én 16 órakor a Clark Ádám téren tartják, a kiállítást pedig a Budapesti Városvédő Egyesület Kossuth Lajos utcai székházában tekinthető meg június 7 és július 27-e között.
Forrás: MTI
