Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Évszázados vita zárult le

Évszázados vita zárult le

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 06. 06.
A kitörés története a mérhetetlen emberi szenvedés története
2023-02-04 15:31:17

A magyar tisztek személyi okmánygyűjtőiből megdöbbentő sorstörténetek rajzolódnak ki. Ungváry Krisztiánnal

Hová menjünk színházba?
2023-02-03 16:14:19

Oláh Zsolt színházi elemző a Staatsoper, a Pintér Béla Társulat és az Új Színház előadásáról mesélt

Dudaszó és haiku Ágoston Bélával
2023-02-03 13:48:43

Multimediális, összművészeti tárlat nyílt a hagyományos magyar dudával a középpontban Budakalászon

Halljuk, hogy szól a Braz Bazar zarbon!
2023-02-01 23:06:58

Sőt, egy izgalmas workshop keretében gyerekek és felnőttek is kipróbálhatják a perzsa ütőhangszert és

további bejegyzések a szerzőtől »

Évszázados vitát zárt le az olasz kutatók bejelentése: nem hamisítvány, hanem eredeti az az etruszk sírból előkerült aranyékszer, amely a legrégebbi fennmaradt latin feliratot őrzi. A Fibula Praenestina a római Nemzeti Etnográfiai Múzeumban látható.

forrás: lnx.rete3.net
Nincs kétség, a Fibula Praenestina igazi - adta hírül az olasz sajtó a római és a firenzei tudományegyetem, valamint az olasz Nemzeti Kutatóközpont tudósainak bejelentését. Az eddig vitatott eredetű tárgy egy arannyal bevont ókori ékszer, a mintegy 11 centiméter hosszú praenestei fibula.

A Krisztus előtti hetedik századra datált és leginkább egy biztosítótűre emlékeztető fibula egykori gazdája ruháját tartotta össze. Nevét származási helyéről kapta: az aranycsat a Rómától nem messze levő Praeneste (ma Palestrina) városánál kiásott etruszk Bernardini-sírból került elő. A fibulát Wolfgang Helbig német régész vásárolta meg és mutatta be 1871-ben a nagyközönségnek.

A praenestei fibula eredetét kezdettől fogva vitatták. Az olasz régészek a hetvenes években egyenesen hamisítványnak kiáltották ki, azt állítva, hogy az ékszert Helbig manipulálta a fibula oldalára vésett felirattal együtt.

A közelmúltban a legmodernebb technológiai eszközökkel vizsgálták meg a csatot és kiderült, hogy mégiscsak eredeti. Így a praenestei fibulán olvasható felirat a legrégibb latin nyelvű írásos emlékké vált. Az ékszer oldalán, jobbról balra a Manios me fhefhaked Numasioi, vagyis latinul a Manius me fecit Numerio (Manius készített engem Numeriusnak) ólatin felirat olvasható.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Olaszország Régészet Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Itt az olasz filmfesztivál! Itt az olasz filmfesztivál!
  • Kincsre bukkantak a Várban Kincsre bukkantak a Várban
  • Egy reneszánsz művész Budapestről Egy reneszánsz művész Budapestről
  • Évszakváltozás a Millenárison Évszakváltozás a Millenárison
  • Nyerj jegyet a Budapest Táncfesztiválra! Nyerj jegyet a Budapest Táncfesztiválra!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard