200 éve született Harriet Beecher Stowe, aki vette a bátorságot arra, hogy Amerika orra alá dörgölje a rabszolgatartás rémét.
Ez az embertelen intézkedés és számtalan fájó személyes élmény késztette Harriet Beecher Stowe-t a Tamás bátya kunyhója megírására. A regénynek a maga korában is hatalmas sikere volt, már a megjelenését követő évben több százezer példányban fogyott el, és rövid időn belül sok nyelvre lefordították. Ám még ennél is fontosabb, hogy jelentős szerepe volt a közvélemény átformálásában és a rabszolgaság eltörlésében. A ma szentimentális ifjúsági regényként olvasott műalkotás saját korában puskaporos hangulatot, heves indulatokat kiváltó politikai kiáltványként robbant a köztudatba. Tamás bátya kunyhója „úgy tartozik hozzá az Egyesült Államokhoz, mint Petőfi költészete Magyarországhoz” .
„Világtörténeti cselekedet volt ez a könyv. Megmutatta az egész világnak Amerika szégyenét, a rabszolgaságot… Harriet Beecher Stowe könyve betöltötte hivatását. De csodálatos módon nem felejtették el azóta sem. Ma is százezrek olvassák szerte a világon, színdarabokat faragnak, mozidarabokat csinálnak belőle, és nincs nap, hogy sokan-sokan meg ne siratnák a nemes szívű, vallásos lelkű, öreg négert, Tamás bátyát, Úgy látszlk, még mindig van mit tanulnunk ebből a könyvből. Rabszolgák nincsenek bár; de még mindig megesik, hogy különbséget teszünk ember és ember között, és nem tudjuk elképzelni, hogy ami nekünk s a magunk fajtájú embemek fáj, az éppen úgy fáj a másfájta embernek is.” – írta Benedek Marcell.
Harriet Beecher Stowe 200 éve, 1811. június 14-én született a Connecticut állambeli Litchfieldben egy 11 gyermekes család legkisebb lányaként. Testvére az író és pedagógus Catherine Esther Beecher és a liberális teológus és a híres abolicionista Henry Ward Beecher. Apja Lyman Beecher presbiteriánus lelkész volt. 1832-ben a család Cincinnatiba költözött.
Cincinnati a rabszolgatartó és a szabad területek között fekvő határváros volt, Harriet itt szembesült először a rabszolgaság minden borzalmával. Kapcsolatba került szökött rabszolgákkal, s barátai elbeszéléseiből, a déli államokban tett látogatásai során sokat megtudott a rabszolgatartó államokról, a rabszolgák helyzetéről.
Itt olvashatja tovább, hogy született meg a mű.
Forrás: Mi van ma?
