Olykor-olykor felbukkan a téma és hallani a Kőbánya alatt található hatalmas pince-, és bányarendszerről, amely járatok legtöbbje lezárva, üresen, elhagyottan áll és évszázados sötétség járja át.
A sötétség leplén a tavaly megrendezett az Underworld Kupa elnevezésű föld alatti bringaverseny engedett be csak némi fényt, hogy aztán a hegyibringások távozásával ismét a csend és a nyugalom legyen az úr.
A sikeres verseny természetesen nem maradhatott folytatás nélkül és idén augusztus 13-án a MOFÉM Underworld Kupa keretei között ismét a mountain bike szerelmesei veheti birtokba a föld alatti tárnákat. Ennek apropóján ismét foglalkozunk a kőbányai pincerendszerrel, sőt néhány olyan részletről is szót ejtünk, amit eddig nem is sejtettetek!
A X. kerület alatt elterülő végeláthatatlan középkori pincerendszerbe bejutni kevesek kiváltsága, a terület gondosan el van zárva a kíváncsi tekintetek elől, pedig biztos, hogy sokan alászállnának. Ha a járatrendszer 20-30 km-es alapterületet vesszük alapul, jó sokáig lehetne kódorogni a kihalt járatokban.
A mai Kőbánya alatt található, az őskori Pannon-tenger emlékét őrző építőanyag kitermelésére IV. Béla király adott bányajogot. Az azóta kibányászott több millió köbméternyi könnyen faragható mészkőből épült fel Budapest épületeinek nagy része, többek között a Lánchíd, az Akadémia vagy az Országház épülete, a kövek után pedig üres terek maradtak a föld alatt: egy több mint húsz kilométer hosszú, változó belmagasságú és szélességű tárnákból álló pincerendszer.
A 19. századtól, a bányászat felhagyásával párhuzamosan ezt a szinte feltérképezhetetlen földalatti világot számos módon próbálták hasznosítani.
Az új fénykor arra az időszakra tehető, amikor a felszínen, az alakuló kőbányai városközponttól pár méterre felépült a Dreher-sörgyár. Bár az 1800-as évek közepén már érleltek sört a pincékben, a lehetőséget a gyár zseniális alapítója, Dreher Antal kamatoztatta igazán, és a komló csíráztatására használva a tárókat megalapozta cégének legfőbb jövedelmi forrását. De folyt itt pezsgőgyártás, sőt, a második világháború alatt a 282 táró egy részében Messerschmitt-repülőgépeket szereltek össze – amíg a szövetségesek fel nem fedezték azt.
A csaknem húsz hektáros területet a rendszerváltás után a kerület nem hagyta szétaprózódni: ma nagyobb része, 14,7 hektár önkormányzati tulajdon. A terület még ma is számos titkot tartogat, rendszeresen bukkannak még fel nem tárt pincejáratokra; legutóbb a nyolcszög alaprajzú szeszfőzde alatt találtak hatalmas, kicsempézett termeket, amelyek nem szerepeltek egyetlen térképen sem.
Még izgalmasabb az egykori gépház esete: a 44 méteres mélységbe lenyúló, ötszintes építményt a szivattyúzás abbamaradása után elöntötte a talajvíz. Az egykori lejárat téglalépcsői ma kristálytiszta vízbe futnak; a gépház romjainak különleges, víz által birtokba vett világát pedig búvárok segítségével tárják fel.
A mélybe merülő búvárok elé egyszerre hátborzongató és varázslatos látvány tárul, egy elsüllyedt civilizáció által hátrahagyott épületek, lépcsők, használati tárgyak állnak itt örök némaságban. Ha keveseknek adatik meg, hogy bejárják a sötét tárnákat, akkor még kevesebb azok száma, akik alámerülhetnek az ismeretlen mélységbe, amely itt fekszik a lábaink alatt. Felette autózunk, vagy épp zötyögünk a villamossal úgy, hogy nem is sejtjük milyen titkok tátongnak alattunk.
Az augusztus 13-án megrendezésre kerülő MOFÉM Underworld Kupa (www.underworldkupa.hu) alkalmával mindenkinek lehetősége nyílik arra, hogy indulóként kerékpárral vagy nézőként gyalog beléphessen a föld alatti járatrendszerbe. Azoknak, akik kedvet kaptak a föld alatti kalandhoz, nem kell mást tenniük, mint nevezni versenyre, amely a Maglódi úti Merkapt Maraton Sportközpontban kerül megrendezésre. Ám, mivel a rajthoz álló bringások száma futamonként 70 főben korlátozva van, nem árt gyorsnak lenni!
Forrás: Magyar Online
