Vigántpetend, a „hagyományok faluja” néptánc, népzene, népszokás, népviselet bemutatókkal, néprajzi filmfesztivállal, közös mulatsággal és népi játékok sokaságával várja vendégeit.
hagyományaikat. Várják azokat, akik szeretnek énekelni, táncolni!
Valamint a gyerekeket, akik megtanulhatják a mesterségek fortélyait és akik próbára akarják tenni erejüket, akik meg akarják mutatni ügyességüket,
leleményességüket!
A Muharay Színpadnál a Tókertben és a Facsiga játszókertben minden érdeklődő és minden korosztály talál kedvére valót, résztvehet a különböző tájegységről érkező hagyományőrző néptáncosok egésznapos programjain.
Július 23-31. Muharay Színpad - Állandó programok a Tókertben
10 óra Faluköszöntő. Táncosok és zenészek hívogatója.
10.30-12.00 Néptáncról, népzenéről mindenkinek. Zenés-táncos országjárás.
14.00-16.00 „Korok és korosztályok, ünnepek és hétköznapok”.
Népviselet-bemutató.
16.00-17.00 Énekeljünk együtt! Daltanulás.
18.00-20.00 Néptánc- és népszokás bemutató.
20.00-22.00 Táncház.
Július 23. Szombat „Táncoló, muzsikáló Rábaköz”
A Kisalföld déli részének tánckultúrája a korai és erős polgárosodás ellenére is megőrizte egyedi, régies arculatát. A magyar nyelvterület egyetlen pontja, ahol a történeti körverbunk a karéj mai napig élő hagyomány.
Legnevezetesebb táncformájuk a dus, melyhez szorosan kapcsolódnak a szintén régi stílusú eszközös táncok; a seprűs, a cséphadaró, a köcsögözés.
A táncokat, szokásokat, dalokat, játékokat, meséket bemutatják: Kapuvári
Néptáncegyüttes és a Vitnyédi Énekes Lenke Hagyományőrző Együttes
Július 24. Vasárnap „Hétpróbás Legények”
Nyugat Dunántúlon, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében ma is több településen működik, illetve alakul Legénycéh.
„Legényavatás: A legénycéhbe a „Puhabnak” (fel nem avatott legény) írásban és szóban be kell jelentkeznie a céh gyűlésén, majd - ha a jelentkezést a legények támogatják - választ magának egy keresztapát, aki felkészíti a próbákra. A legénycéheknél különböző próbákat kell kiállnia a puhabnak. Jellemző a hét próba, amely a céh történetéhez, helyi hagyományokhoz (gólyalábazás, találós kérdések), a paraszti munkákhoz (kaszálás, zsákhordás, malomkő-hajítás stb.), néptánchoz, népzenéhez (énekelni és táncolni tudás) kapcsolódik. Amelyik
jelentkező nem tudja a verbunkot és a céh nótát, a legénycéh reguláit, nem jelentkezhet. Ha nem sikerül az egyik próba, helyette javasolhatnak a legények újabbat, de hetet teljesíteni kell. Ha megfelelt a puhab, bekeresztelik a Legénycéhbe. Tiszteletére eléneklik a céh nótát, eltáncolják a verbunkot.
Majd ezt követi a legényavató mulatság, amely már nyilvános keretek között zajlik.” E legényavatás és az Alpokalja hagyományainak bemutatója: a Gencsapáti Hagyományőrző Táncegyüttes és a Kapuvári Néptáncegyüttes, Boglya Zenekar. Az esti táncház vendége: Halmos Béla
Július 25. Hétfő „Szépen szól a kalocsai nagyharang”
„A tarka virágú kalocsai hímzés és pingálás messze földön ismert. Ez a művészet a Kalocsa 18–19. századi határában kialakult falvak: Drágszél, Homokmégy, Öregcsertő, Szakmár, Újtelek és a hozzájuk tartozó településrészek hagyományos paraszti kultúrája. A jellegzetes nyelvjárása, népművészete, katolikus vallása által jól körülhatárolható, földrajzilag a Kalocsai Sárköznek nevezett régióban élő néprajzi csoportot potának nevezik a környező falvak lakói. A ma is alkotó író-, pingáló- és hímzőasszonyok a kalocsai népművészet hordozói és életben tartói. A hagyományőrző csoportok, a néptánc együttesek, a múzeum, a népművészeti ház e jellegzetes kultúra, a népművészet által meghatározott kalocsai identitás őrzői.” (Romsics Imre)
Kalocsa élő népművészete 2010-től a Magyar Szellemi Örökség része.
A tájegység tánc és szokáshagyományait bemutatja: a kalocsai Csajgorás Néptáncegyüttes és a Kalocsai Hagyományőrző Népi Együttes Sióagárd a „két Sárköz” (tolnai és kalocsai Sárköz) nemcsak földrajzilag elkülönülő, hanem
néprajzilag is eltérő települése, Szekszárdtól 6 km-re, a Sió partján.
A Sióagárdi Népi Együttes a falu gazdag tánc- és népszokás feldolgozásait mutatja be, s megcsodálhatják gazdagon díszített viseleteiket is.
Az esti táncházban muzsikál: Fonó Zenekar és Agócs Gergely.
Július 26. Kedd Ünnepi és hétköznapi szokások a Rákos mentén
A Rákos mente etnikai és vallási tarkasága – az itt élő katolikus magyarság és németség, az evangélikus szlovákság történelem során összekovácsolódott népessége – megőrizte népművészetének egyedi vonásait. A térség mai sokszínűsége ellenére, melyre a hagyományos gazdálkodó, paraszti lét és az elővárosi, ingázó életforma egyaránt jellemző, máig megtartotta viseletét és szokásait. A vidék hagyományait a Veresegyházi Népi Együttes és az isaszegi Csata Táncegyüttes mutatja be.
Zenekíséret és táncház: Zagyva Banda, Nyitrai Tamás és Hortobágyi Ivett
Július 27-28. Szerda, csütörtök
„Köszönöm Anyám, hogy felneveltél ” - Az emberi élet fordulói Palócföldön.
A műsorban bemutatják a születéstől a kisgyermekkoron keresztül, a leány- és legényélet, az udvarlás, a leánykérés szokásait, a lakodalmat, a családi életet az első gyermek megszületéséig. A programban nyomon követhető a viseletek változása, a kislányból asszonnyá válás tradíciója is.
„A palóc nép babonás, szereti a misztériumokat, hisz az ördögben és rémlátomásokban. Egy sötét holló röpdös fölötte: a végzet. Szárnya suhogását találgatja. Titkos, homályos köd veszi körül, s hova el nem lát a szem, benépesíti a helyeket árnyakkal, borzalmas, csodálatos dolgokkal. Fantasztikus népmesék elhullatott morzsáit összegyúrja, s azok hitté keményednek lelkében.” Mikszáth Kálmán Iglice Táncegyüttes és Muskátli Hagyományőrző Együttes, Jóbarátok Zenekar, Varsány. Az esti táncházban muzsikál: Dűvő Együttes.
Július 29. Péntek „Hej Dunáról fúj a szél…” Bogyiszlótól – Alsónyékig.
„Nagy örömmel ajánlom a híres Bogyiszlói Zenekar reinkarnációját mindenki figyelmébe. Az Orsós Kis János vezette régi együttes előkelő helyen szerepelt mind a néprajzosok, mind a táncházmozgalom fiatal zenészeinek toplistáján. A hagyományok drasztikus szétfoszlásának időszakában néhány erdélyi zenekarral együtt az ő muzsikálásuk mentette át azt a lelkesítő zenei élményt, amely a revival mozgalom motorjaként működött. Hidat képeztek a múlt és a formálódó jelen között. Legtöbb helyen a hagyományos életmód felbomlása elsőként a
zene és táncélet eltűnésével kezdődött. A bogyiszlói modell viszont megmutatta, hogy egy belső revival is létezhet, a falu közössége példamutató módon ápolta és tette színpadi produkcióvá a saját hagyományát, és azzal reprezentálja magát bel- és külföldön napjainkig." - Sebő Ferenc Alsónyéki és Bogyiszlói Hagyományőrző Együttes. Zenekíséret és táncház: Bogyiszlói Zenekar.
Vendég: Fábián Éva, mesemondó, énekes
Július 30. Szombat „Szívesen látjuk és elvárjuk kenteket, Itthon ne maradjon még az se, ki beteg!” Bagi lakodalom.
16 óra A Szerpentin kocsma előtt legénybúcsú. A Paplak előtt leánybúcsú, menyasszony-öltöztetés, menyasszony-búcsúztatás, kikérés
17 óra Esküvői menet.
17.30 Muharay Színpad – Tókert: menyasszonytánc, menyasszonyfektetés, mulatság
20 óra Tisztelet Martin Györgynek!
Honvéd Táncszínház: „Kalotaszeg”
Rendező koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, kisér a Gázsa Zenekar
Táncház a Honvéd Táncegyüttessel.
Július 31. Vasárnap
11 óra Vigántpetend, Katolikus templom. Szentmise és újasszony szentelés.
12-14 óra „Morzsabál”, ami a lakodalomból kimaradt.
Bagi Muharay Népi Együttes és a Fix Stimm Zenekar.
Facsiga Játszókert (Papkert) 11.00-18.00
Szeretettel várnak minden kicsit és nagyot, aki szeretne megismerkedni nagyszüleink, dédszüleink játékaival. Lesz fonás, bütykölés, kütyüzés, éneklés, mesélés. Készül sárkány, rongybaba, kócvirág. Apróságok lépegethetnek, méricskélhetnek, horgászhatnak, míg a nagyok bennük gyönyörködve pihenhetnek. Lesz: Dúdoló – ringató a legkisebbek számára.
Mesekuckó, énekes, táncos, mozgásos, kidobós, körjátékok, Eszközös feladatok, szellemi játékok. Gólyaláb, rönk és sítalpas egyensúlyozó feladatok, célbadobás, diótörés, labdavezetés, facsiga, horgászás, kirakós, szókereső, malomjáték stb.
Kézműves foglalkozások, tárgykészítés.
Csutka és rongybabakészítés, csuhé figurák, nemezelés, madzagfonás,
ékszerkészítés, tojásírás.
Völgypróba harci- és ügyességi játékok, vetélkedés.
A kert házigazdái: a Muharay Színpad szereplői, és a pécsváradi Zengő Táncegyüttes játszóházvezetői
A programok házigazdája: Muharay Elemér Népművészeti Szövetség
