Jászjákóhalmáról származott Gubicz András, a 19. század híres ekegyárosa. Londonban, a Világkiállításon ekéje aranyérmet, Párizsban pedig bronzérmet kapott. Mai napig rejtélyes, hogy ki lehetett Gubicz András „marketing-ügyintézője”, aki segített kivinni az ekét a világkiállításra.

Százkilencven évvel ezelőtt született Jászjákóhalmán Gubicz András. Sok tanulással, kitartó munkával, alázattal a 19. századi magyar ekegyártók élvonalába került. Soha nem felejtette el, hogy honnan indult. A Jászságban élő rokonai büszkék Gubicz András példaértékű életpályájára és őrzik emlékét. A jászkiséri Gubicz András jászkapitány dédnagyapjának, Gubicz Jánosnak a testvére volt az ekegyáros Gubicz András. — A családban állandó téma volt Gubicz András ekéje — meséli a jászkapitány. — Emlékszem, amikor Jászjákóhalmán nagymamáéknál töltöttük a nyarat, nagymama mindig megkérdezte édesapámat, hogy megmutatta-e már nekünk az ekét. A család nagyon büszke Gubicz András munkásságára, életére, amely példaként állhat előttünk — mondja Gubicz András.

A jászsági ekegyáros életútja napjainkban is azt üzeni, hogy tehetséggel, szorgalommal, akarattal és kitartással úgymond a semmiből, pénz nélkül is fel lehet törni. Gubicz András Jászjákóhalmán járt elemi iskolába. A kovács-lakatos mesterséget valamelyik helybeli kovácsmesternél eltöltött inasévek alatt sajátította el. A falusi környezet azonban nem biztosította a szakmai felemelkedés lehetőségeit, ezért az 1850-es évek elején feleségével együtt Pestre költözött, ahol Farkas István gépgyárában dolgozott. Néhány évvel később Kollarich Pál rostagyárossal együtt gazdasági gépgyárat alapítottak. A fővárosban a kor legnevesebb mezőgazdasági szakembereivel került kapcsolatba, alapító tagja lett az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. 1859-ben Ercsiben, 1860-ban Tótmegyeren rendezett országos aratóversenyen és gépbemutatón a Gubicz-ekék első díjat nyertek. Gubicz András ekéje az 1862-es Világkiállításon Londonban aranyérmet, az 1867-es Világkiállításon Párizsban pedig bronzérmet kapott. Halálakor jelentős vagyont hagyott feleségére, aki férje végakarata szerint a vagyon jelentős részét jótékony célra fordította. Az özvegy alapítványokat, óvodát hozott létre.

A Gubicz család ma is őrzi az ekegyáros emlékét, a napokban avattak Budapesten Gubicz András-emléktáblát. A rendezvényen dr. Körösvölgyi László professzor tette fel a kérdést, hogy a világkiállításokon érmeket nyert eke vajon hogyan került ki Londonba, Párizsba? Ki lehetett Gubicz András — mai szóhasználattal élve — marketing-ügyintézője. Nem maradt fenn erről semmilyen dokumentuma a családnak.

Gubicz András egykori gyára Budapesten, a mai Váci utca 74. számú házának a helyén állt. Jászjákóhalma önkormányzata, a Gubicz András Gazdakör, a Jákób Baráti Társaság és a Gubicz család emléktáblát állított az épületnél. Az emléktáblát július 9-én avatták fel ünnepélyes keretek között. A megemlékezésen prof. dr. Jóri István egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára Gubicz András munkásságát méltatta. Borbás Ferenc jászkapitány oklevelében a megemlékezést a jász hagyományőrzés kiemelkedő eseményévé nyilvánította. Az emléktábla-avatáson és koszorúzáson az eredeti Gubicz-ekét is megnézhették a résztvevők és a Váci utcán sétálgatók.

Forrás: szoljon.hu