Szálasi Ferenc, a későbbi hungarista nemzetvezető aktív politikai karrierje megkezdése előtt Egerben töltötte félreállított katonai pályafutása utolsó éveit. Miután megjelentette „A magyar állam felépítésének terve” című könyvét, szépen lassan ellehetetlenítette katonai karrierjét, mivel egy katonatiszt nem politizálhatott. Az eset a akkoriban hatalmas vihart kavart. 1935 márciusában alapította meg a Nemzet Akaratának Pártját (NAP), májusban nyugállományba helyezték.

1935 után Egerben az a pletyka járta, hogy Szálasinak volt a városban egy zsidó szeretője. A források szerint állítólag meg is zsarolták Szálasit egy olyan fényképpel, amelyen vele volt látható.

A pletykának lehetett némi valóságalapja. 1945-ben az egri népügyészségen Klein Sándorné feljelentette M. J.-nét. Azzal vádolta, hogy Szálasi szeretője volt, és a nyilas pártnak 10.000 pengőt adományozott. Sőt, állítólag egyszer azt mondta, hogy ha majd Szálasi felesége lesz, „meg fogja mutatni 24 óra alatt, hogy kell a zsidókérdést megoldani”. A népügyészség a vizsgálatot vádemelés nélkül lezárta, mivel csak azt sikerült kideríteni, hogy M.-né és Szálasi között „feltehetően szerelmi viszony állott fenn”. Azt azonban nem sikerült bizonyítani, hogy M.-né Szálasi „politikájában is részt vett volna”.

Karsai László, a korszakkal foglalkozó történész jelenleg a Szálasi-monográfián dolgozik, s kutatásai alapján születhet meg Szálasi Ferenc első teljes politikai életrajza. A történész szerint Szálasi Ferenc neve ma is fájó emlékeket idéz. Uralma idején indították a halálmeneteket, végeztek ki sokakat a Duna-parton, valamint Magyarország második világháborúban tartása a Harmadik Birodalom egyik utolsó európai szövetségeseként is az ő nevéhez köthető. Azonban Karsai úgy véli, hogy a Szálasi Ferencről kialakult kép némi átértékelésre szorul.