Néhány éven belül duplájára emelkedhet a nyelveket beszélő hallgatók száma - reméli az oktatási államtitkárság attól az általa benyújtott jogszabálytervezettől, mely szerint 2015-től vagy 2016-tól legalább egy nyelvvizsga nélkül senki nem felvételizhet egyetemre, vagy főiskolára.
"Néhány héten belül egy nyelvoktatási stratégiát terjesztünk a kormány elé, amelynek egyes részei az új nemzeti alaptantervben, más pontjai az új közoktatási és felsőoktatási törvényben szerepelnek majd" - válaszolta az eduline kérdésére Hoffmann Rózsa. Kiemelte: az oktatási államtitkárság négy-öt éven belül tovább szigorítana a felsőoktatási felvételi szabályain: azok a diákok nem is jelentkezhetnének az eljárásra, akiknek nincs legalább egy komplex, C típusú nyelvvizsgájuk.
A Magyar Rektori Konferencia tavaly novemberben már felvázolt egy hasonló javaslatot: aszerint az említett kötelezettség mellett minden hallgatótól elvárták volna, hogy egy szemesztert valamelyik külföldi felsőoktatási intézményben töltsenek.
A jelentkezők valamivel több mint fele kap pluszpontot a nyelvvizsgáért
Az Educatio Nonprofit Kft. felmérése szerint a nyelvtudásért járó pluszpontok ellenére a 2010-ben felvételizők 53 százaléka nem rendelkezett nyelvvizsgával. Az osztatlan és a mesterképzésre jelentkezők állnak a legjobban nyelvtudás terén, 68, illetve 63 százalékuk már szerzett nyelvvizsga-bizonyítványt. Az alapképzést megcélzóknál azonban már csak 43 százalék ez a mutató, a felsőfokú szakképzést választóknál pedig alig 20 százalék. A nyelvvizsgával rendelkező felvételizők 34 százalékának középfokú bizonyítványa van, felsőfokon 11 százalékuk beszél idegen nyelven. A nyelvvizsgák közül is a komplex, vagyis C típusú a legelterjedtebb.
Forrás: Edupress
